Az Európai Bírósághoz fordul Belgium a CETA jogszerűsége ügyében

Írta fidusz , 2017. szeptember 06. 16:11 , Hozzászólsz?

Címkék: Belgium Európai Bíróság ISDS CETA

Belgium megtette a várva várt lépést: Didier Reynders, a Belga Királyság miniszterelnök helyettese, aki egyben az ország külügyminisztere is, az Európai Bírósághoz fordul, kikérve a testület véleményét az EU-Kanada szabadkereskedelmi egyezményben (CETA) szereplő befektetői bírósági rendszer jogszerűségét illetően. Ha az Európai Bíróság úgy dönt, hogy ez a befektetésvédelmi rendszer ellentétes az uniós joggal, az kétségessé teheti a CETA jövőbeni ratifikálását.

stop_ceta_pozsony_2969_1k.JPG

 

A ma bejelentett döntés előzményei közé tartozik, hogy tavaly ősszel számos belga tartomány (köztük Flandria) csak azzal a feltétellel járult hozzá a CETA aláírásához, hogy a belga kormány ígéretet tett rá, hogy kikéri az Európai Bíróság véleményét arról, hogy összhangban van-e az uniós joggal az egyezményben szereplő befektetői bírósági rendszer (ICJ). Számos európai jogi szakértő ugyanis arra figyelmeztetett, a CETA-ban tervezett befektetői bírósági rendszer aláásná az európai jogrendszer autonómiáját, s emiatt ellentétes az Unió alapjait lefektető szerződésekkel. [1, 2]

A Magyar Természetvédők Szövetsége szerint elfogadhatatlanok azok a kereskedelmi egyezmények, amelyek lehetővé teszik, hogy a külföldi befektetők számára, hogy a cégek számára létesített speciális testülteknél pereljenek be kormányokat, s ezzel megkerüljék a rendes igazságszolgáltatási rendszert. Jó hírnek tartjuk, hogy végül az Európai Bíróság fog véleményt mondani a befektetői bírósági rendszer jogszerűségéről. Amennyiben az Európai Bíróság úgy találja, hogy az ICS ellentétes az uniós joggal, az azt jelenti, hogy a CETA-nak jelenlegi formájában annyi.

A transzatlanti szabadkereskedelmi egyezményekbe (TTIP, CETA) tervezett befektető-állam vitarendezési mechanizmus (ISDS) már a TTIP tárgyalások kezdete óta komoly kritikákat váltott ki. Ez a rendszer lehetővé teszi a külföldi befektető cégek számára, hogy beperejlenek egyes kormányokat, amennyiben azok az állampolgárok egészségének ill. környezetünk védelme érdekében meghoznak bizonyos intézkedéseket. Az ilyen átláthatatlan, zárt ajtók mögött működő testületek által lefojtatott perekre jó példa a kanadai Gabriel Resources által a román kormány által indított per, amelynek célja a Verespatakra tervezett cianidos technológiájú aranybánya beruházás engedélyezésének kikényszerítése.

ceta_kalapacs_7fb.jpg


A tiltakozások és kritikák hatására az Európai Bizottság arra kényszerült, hogy felfüggessze a TTIP befektetésvédelmi fejezetének tárgyalásait, majd egy uniós konzultációt hirdetett meg. Ennek az internetes konzultációnak a keretében a válaszadók túlnyomó többsége (97%) egyértelműen nemet mondott az ISDS-re. Ezt követően az emberek által a pokolba kívánt ISDS rendszert úgymond "megreformálva" az Európai Bízottság javasolta a befektetői bírásági rendszer (ICS) névre hallgató szisztéma befezetését. Ez az új befektetői bírósági rendszer valójában csupán az ISDS átnevezése, de ugyanúgy lehetővé teszi a multik számára, hogy bepereljék a kormányokat, ha egyes intézkedéseik veszélyeztetik az ő profit célkitűzéseiket.

malmstrom_varso_2_1.png
Cecilia Malmström, az EU kereskedelmi biztosának freudi elszólása

 

Időközben ez a befektetői bírósági rendszer része lett az EU és Kanada közötti szabadkereskedelmi egyezménynek, hasonlóképpen az EU-Vietnám kereskedelmi egyezménynek is. Mielőtt azonban a tagállamok ratifikálnák a CETA-t, fontos lenne, hogy kiderüljön, tényleg ellentétes-e az uniós joggal ez a befektetésvédelmi rendszer. Ezért örvendetes, hogy közel egy évvel a CETA aláírását megelőző viták lezárása után a belga kormány végre kikérte az Európai Bíróság véleményét a befektetői bírósági rendszer jogszerűségét illetően.

 

Jegyzetek:

[1] A Német Bírói Szövetség állásfoglalása

[2] A környezetvédelmi joggal foglalkozó európai szervezet, a Client Earth elemzésének magyar nyelvű összefoglalója.

Zöld Nyári Napok - MTVSZ egyetemista tábor Bodrogolasziban

Írta MTVSZ_Alexa , 2017. július 31. 16:21 , Hozzászólsz?

Címkék: életmód közösségépítés nyári tábor termőföld fenntarthatóság megújuló energia aktivizálódj szabadkereskedelem élelmiszer-önrendelkezés TTIP MTVSZ szalmaépítészet adóigazságosság

 

 

Először szerveztük meg a Zöld Nyári Napok egyetemista táborunkat Bodrogolasziban 2017. július 18-22. között, nagyon készültünk, hogy felejthetetlenné tegyük. Örültünk, hogy teltház lett: 26 egyetemista vett részt, akik elsősorban a Debreceni Egyetemről, a Gödöllői Egyetemről, az ELTE Természettudományi Karáról illetve a Budapesti Műszaki Egyetemről jöttek. Az egyetemek zöld klubjaival együttműködésben hirdettük meg az ingyenes tábort, hiszen a tábor egyik célja volt a velük való együttműködés erősítése és a tapasztalatcsere.

 bolaszi_img_4481_csoportkep.jpg

 

4 nap állt rendelkezésünkre, hogy az egyetemistáknak szakmailag a lehető legtöbbet átadhassuk az MTVSZ és helyi tagszervezetei, a Zöld Kör és a Bodrog Egyesület témáiból és a fenntarthatóságról mint keretről, de a szakmai programok mellett persze hagytunk időt az aktív kikapcsolódásra is.

 

bolaszi_ivan_img_4288.jpgOlyan neves szakemberek jöttek el és tartottak előadást, mint Hetesi Zsolt, Gyulai Iván, Zalatnay László valamint Pogátsa Zoltán. Az előadásokban és beszélgetésekben szó esett a fenntartható mezőgazdaságról, hogy hogyan állíthatjuk helyre a talaj élővilágát, hogy miként tudunk fenntarthatóan élelmiszert termelni. A természet ingyen végzett munkáját lecseréltük a gépek, vegyszerek anyag- és energiaigényes szolgáltatásaira, viszont még lehetséges és vissza kell térnünk a természet szolgáltatásaihoz. Ezekkel az ún. ökoszisztéma szolgáltatásokkal a megújulásuk ütemében, felelősen kell gazdálkodnunk. A beszélgetésekben a társadalmi-gazdasági-környezeti összefüggéseket, mai trendeket dolgoztuk fel.

 

 

 

Az MTVSZ témáit interaktívan, játékosan igyekeztünk átadni, így egy vitajáték keretén belül próbálhatták ki magukat  az egyetemisták. A játék során  „érdekérvényesítő civilek” és „döntéshozók” szerepében vitáztak egymással, az adóigazságosság és a TTIP-CETA, azaz a szabadkereskedelmi egyezmények ügyében. Az adóigazságosság témájával azért is fontos foglalkoznunk, mert ma a pénzrendszer sajátossága, a gazdasági érdekek elsőbbsége minden más szempontot, értéket háttérbe szorít. A döntéshozók többsége a gazdaság növekedésétől, a még több pénztől várják a környezeti és szociális problémák megoldását is, pedig ez már eddig is tévútnak bizonyult.

 

bolaszi_vitajatek_img_4369.jpg  bolaszi_vitajatek2_img_4383.jpg

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A szakmai előadásokon túl szerveztünk kajak-kenuzást Sárospatakra, biciklitúrát a Megyer-hegyi tengerszemhez és gyalogtúrát a környéken. A Tengerszem Sárospatak városa fölött helyezkedik el 324 méteren és 2011-ben, a Csillagtúra c. internetes újság „ Magyarország 7 természeti csodáját” kereső online játékában az olvasók a az első helyre szavazták. Jártunk Mikóházán, ahol Mikós Rudolf ízes sajtkóstoló kíséretében bemutatta a borzderes marhákkal való gazdálkodást. A Bodrogolaszitól 10 km-nyi kellemes túrára lévő Komlóskát sem hagytuk ki, Zemplén gyöngyszemét, mely lepusztult, elhagyatott vidéki faluból a környék egyik legtakarosabb, élettel teli ökofalujává vált, a lelkes polgármesternek és jó közösségnek köszönhetően.

 

bolaszi_kenu_img_4405.jpgbolaszi_tengerszem_5.jpg

 

bolaszi_mikohaza_img_4458.jpg

 

 

 

 

bolaszi_tura_img_4476.jpg

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A tábor remek lehetőséget adott arra, hogy a résztvevők betekinthessenek és később becsatlakozhassanak az MTVSZ ill. az egyetemi klubok munkájába, és a résztvevők meg is tudták osztani egymással tapasztalataikat, gondolataikat A tábort jövőre is szívesen megszervezzük, úgy látjuk, lenne rá igény.

 

bolaszi_tetko_img_4392.jpg

 

Császár Nóra, MTVSZ

Magyar energiapolitika az EU tükrében: fából vaskarika?

Írta MTVSZ_Alexa , 2017. július 01. 11:10 , Hozzászólsz?

Címkék: jelentés energia energiapolitika energiabiztonság klímapolitika Európai Bizottság közösségi energia Nemzetközi Energiaügynökség

 

Mostanában elég sok kritikát kapott a magyar kormányzati energiapolitika, Fatih Birol a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) vezetője és Sefcovic energiaunióért felelős biztos részéről, amikor nemrég Budapesten jártak.  Ezeken a fórumokon ott jártunk, az alábbiakban az érdekesebb tanulságokat foglaljuk össze.

 ebrd_1.jpg

 

 

Az egyik közös pont a két energiaügyi szervezetnél (EU Energiaügyi Főigazgatóság és IEA), hogy Magyarország a jelenlegieknél jóval magasabb energiahatékonysági célszámokat vállalhatna az energiabiztonság, megfizethetőség és fenntarthatóság elősegítése érdekében. A megújuló energia fejlesztéseken belül pedig kedvezőtlen, hogy a biomasszának ekkora túlsúlya van, javasolják a nap-, szél- és földhő-energiahasználat potenciállal arányosabb fejlesztését. Hozzátesszük, hogy főleg mivel a hazai biomassza eredmény jelentős része a biomassza nem fenntartható, nem hatékony, részben szennyező égetésével valósult meg, beleszámítva az illegális tűzifa vagy szemétégetést is.

 

 

A mesterséges, hatósági árszabályozás azaz a rezsicsökkentés kritikája volt a másik közös pont a magyar energiapolitika eredményeit áttekintő friss energiaügynökségi jelentésben és az EU egyik „kormánytagja”, Sefcovic energiaunió biztos előadásában. Az IEA nehezményezte, hogy az állami energiaholding szinte monopóliumként működik a fogyasztók felé, a fogyasztóknak így nem maradt választásuk. Kimutathatóan nőttek a szabályozói bizonytalanságok, a rögzített tarifák miatt deficitek alakultak ki. Az IEA ezért javasolta a piaci alapú rendszer felé való elmozdulást, és hogy a rászoruló fogyasztók védelmét célzott, alternatív intézkedésekkel lehet és kell biztosítani. Utóbbit említette Sefcovic uniós biztos is, amikor az energiaszegénységben élők célzott támogatásáról beszélt, a „medencefűtés támogatásával" szemben.  Az Energia Főigazgatóság (DG Energy) számai, javaslatai is ezt erősítették.

 

 

levegoszenny.jpg

 

A Nemzeti Energiastratégiával is akadnak bőven feladatok: hiányoznak a konkrét végrehajtási intézkedések és akciótervek hozzá. Sőt, az energiaügynökség szerint szükség van monitorozó, értékelő független eljárásra is, hogy visszajelzés legyen a teljesítésről. Hozzászólásként a fórumon elhangzott, hogy az Energiastratégiával más gondok is vannak: benne az atom-szén-zöld koncepció maga 2011-es, miközben az atom-szén fejlesztések egyre inkább elnyomják a zöld (megújulós) fejlesztéseket. Azóta is szinte csak az elsődleges energiafelhasználás előrejelzést igazították benne alacsonyabbra, mert anno messze túltervezték, miközben energiahatékonysági intézkedésekkel jobban és gazdaságosan csökkenthető. (Még most is túl van tervezve az előrejelzés.)

 

napelem-kozosseg.jpg

 

 

A Sefcovic energiaunió biztossal és csapatával és az Energia Főigazgatósággal való fórum is hasznos volt arra, hogy belelássunk az Európai Bizottság terveibe és a magyar álláspont szempontjából kritikus részeibe.

 

 

  • Örömteli, hogy az Európai Bizottság csomagjavaslata nagyobb teret enged kis-közepes kapacitású megújuló energia termelő-fogyasztóknak (prosumereknek). Például egyszerűsített, egyablakos engedélyeztetési eljárással segítik az ilyen lakosokat, közösségeket.

 

  • Az uniós energiahatékonysági és megújuló energiás fejlesztésekhez egyre inkább az innovatív finanszírozási eszközök felé kell elmozdulni, mint például az Európai Stratégiai Beruházási Alap hitelgaranciája. Sefcovic biztos ebből az alapból kezdésnek egy budapesti energiahatékonysági projektet javasolt, ún. befektetési platform formájában.

 

  • Sefcovic szerint a kapacitás-mechanizmusok erőltetése is túlzott és problematikus a magyar álláspontban. Furcsa, hogy a magyar kormányzat a 550 gCO2/kWh kibocsátási küszöb eltörlését kérte, így a súlyosan szennyező fosszilis erőművekre is szeretne a mechanizmusban támogatást, miközben a kibocsátás-csökkentés élharcosaként szólal fel és a paksi bővítést is ezzel próbálja igazolni.

 

  • 2017 végére az uniós tagállamok, köztük Magyarország is elkészíti a Nemzeti Energia-Klíma tervet.

 

sefcovic.jpg

 

A klíma-energia csomag uniós és hazai fejleményeiről későbbi blogcikkünkben tudósítunk és elemezzük azokat.

 

Botár Alexa,

klíma-energia programvezető, MTVSZ

 

Fotók: FoEE, Bankwatch, https://twitter.com/ec_budapest

 

Standing Rock: a bíróság szerint jogsértő volt a Dakota Access olajvezeték engedélyezése

Írta fidusz , 2017. június 21. 15:34 , Hozzászólsz?

Címkék: Standing Rock fekete kígyó

Fontos jogi győzelmet aratott múlt héten az Álló Szikla sziú indián törzs: egy szövetségi bíró döntése alapján a rezervátumuk közelében, ősi földjeiken áthaladó Dakota Access olajvezeték építési engedélye több szempontból is törvénysértő.

flags0_lucas-zhao-800.jpg

Zászlók Oceti Sakowin tábor területén (A kép forrása: Lucas Zhao / CC BY-NC 2.0)

Miként arról már többször is beszámoltunk, több mint egy éve tiltakoznak az észak-dakotai őslakosok a Dakota Access nevű olajvezeték kiépítése ellen, amely a Standing Rock (Álló-szikla) Rezervátumban élő sziú indiánok szentföldjén haladna keresztül, érintve ősi temetkezési és kultikus helyeiket, mindeközben elszennyezné a vízbázisaikat is.  A beruházás elleni nemzetközi tiltakozás hatására Obama elnök decemberben leállíttatta az építkezést, és előírta, hogy környezeti hatásvizsgálatot kell végezni az ügyben. A kőolajvezeték megépítésében anyagilag is érdekelt új amerikai elnök, Donald Trump viszont a beiktatását követő első napokban zöld utat adott a beruházásnak. Bár február végén a helyi hatóságok kiüríttették kőolajvezeték elleni tiltakozás bázisát, az Oceti Sakowin tábort, a beruházás elleni küzdelem még nem ért véget.

A múlt héten például fontos jogi győzelmet aratott az Álló Szikla sziú indián törzs: a szövetségi bíróság ugyanis úgy döntött, hogy a Missouri folyót átszelő olajvezeték építésére a Trump-adminisztráció által sebtében kiadott engedély több szempontból is jogsértő. A döntés szerint a hatóságok nem vették megfelelően számításba egy esetleges olajkiömlés kockázatait az indiánok halászati, vadászati jogaira és a környezeti igazságosságra nézve. Arról, hogy a törvénysértő építési engedély miatt elrendeli-e a munkálatok felfüggesztését, a bíró további hatásvizsgálatokat rendelt el, és konzultációkat helyezett kilátásba.

Dave Archambault II, az Álló Szikla sziú közösség törzsfőnöke jelentős győzelemként üdvözölte a szövetségi bíró döntését és sürgette, hogy a bíróság azonnal állíttassa le az olajvezeték építési munkálatait.

Ez a döntés jelentős fordulópont az ügyben. Eddig ugyanis az Álló Szikla sziú törzs jogait teljes mértékben figyelmen kívül hagyták a Dakota Access kőolajvezeték építői, valamint a Trump-adminisztráció, s ez nem véletlenül váltott ki nemzetközi felzúdulást. A szövetségi bíróság egy olyan területen lépett közbe, ahol politikai rendszerünk eddig nem volt képes megvédeni az őslakos közösségek jogait - tette hozzá Jan Hasselman, a sziú törzs védelmét ellátó Earthjustice ügyvéde.

Forrás: Earthjustice

 

Az Európai Parlament sem támogatja a vegyszerhasználatot az ökológiai célterületeken

Írta fidusz , 2017. június 20. 12:19 , Hozzászólsz?

Úgy tűnik, hiába nyomult a vegyipari lobbi, az Európai Parlament nem támogatta azt, hogy feloldják a növényvédő szerek közelmúltban javasolt tilalmát az ökológia célterületeken  (vagyis a művelt területeken a biológia sokféleség megőrzésére kijelölt földrészleteken).

efas_arc2020_crop.jpg

A változás szele most is fúj - energiahírek a nagyvilágból

Írta MTVSZ_Alexa , 2017. június 09. 16:04 , 1 hozzászólás

Címkék: klíma energia megújuló energia klímapolitika energiatudatosság éghajlatvédelem közösségi energia

 17729_10153144461230280_6927243027281464169_n.jpg

 

Bár Trump bejelentette, hogy kilépteti az USA-t a klímaegyezményből, az energiahatékony, megújuló energia alapú gazdaságba való energiaátmenet nem áll le, folytatódott a világban. Az alábbiakban érdekes energetikai és éghajlatvédelmi friss fejleményeket, közösségi kezdeményezéseket gyűjtöttünk össze szerte a világból.

 

 

Technológia

 

A Trump által emlegetett két „mumus” országban, Kínában és Indiában a megújuló energia jelentősen tör előre : Kína a napenergia termelését 80%-kal növelte csak az elmúlt 3 hónapban azáltal, hogy a világ eddigi legnagyobb úszó naperőművét  hálózatra kapcsolta. Indiában is nő a szél- és napenergia  részesedése , a napenergiából előállított áram közüzemi ára a széntüzelésből nyerhető áram ára alá esett. Úgy tűnik, hogy India a 2030-as célnál jóval hamarabb, már 2022-re eléri a 40%-os megújuló energia részesedést. Egy új áramstratégia terv alapján India 2027-re 57%-ban megújuló alapúvá tenné az áramellátását.

Európában az utóbbi évben a hálózatra csatlakoztatott kapacitások 90%-a megújuló energia volt, megnyílt a 1,5 millió lakos áramszükségletét fedező Északi-tengeri  Gemini szélerőmű park. Németországban a szél-és napenergia kimenet 23%-kal nőtt áprilisban tavalyhoz képest.

 

Közben egyre több országban számos fosszilis energia fejlesztést töröltek ill. a fosszilis energiát fokozatosan vezetik ki az energiamixből (ha nem is elég hatékonyan vagy gyorsan). A kínai kormány 29 tartományban függesztett fel új széntüzelésű erőműveket , az új dél-koreai elnök pedig a 10 legrégibb szénerőművük bezárását rendelte el, a súlyos légszennyezés csökkentésére. Indonézia nemrég visszavágta a széntüzelésű áramtermelésre vonatkozó terveit.

A Nemzetközi Energia Ügynökség éppen felülvizsgálja a szénhidrogén termékekre vonatkozó keresleti előrejelzéseit, Kína és India energiapolitikai irányváltása miatt.

 

napelem-kozosseg.jpg

 

 

Jogi sikerek és lakossági, közösségi kezdeményezések

 

A döntéshozóknak és a lakosságnak is ki kell vennie a részét az energiaszektor átalakításából, az energiaátmenetből. Előbbiek felelőssége pl megfelelő jogszabályi, beruházási kereteket teremteni az energiafordulathoz, így a lakosság felelősen belevághat energiahatékonysági, megújuló energiás háztartási vagy közösségi fejlesztésekbe, így hozzájárulva az energiaátmenethez.

 

Svájc lakosai májusban megszavazták a megújuló energiákra váltást és betiltották az atomenergetikai kapacitások növelését.

Évek óta tartó lakossági kampányt követően a palagáz kitermelését (hidraulikus rétegrepesztés) tiltó törvényt szavazott meg  az ír parlament, ezzel Írország is csatlakozott a „nem-repesztő” országok sorához.   Hasonlóan, lakossági nyomásra Ausztrália legrégibb bankja felül kellett vizsgálja éghajlatvédelmi akciótervét, és következményeként a bank megvonta az Adani szénbánya támogatását.

Bangladesben, ahol kb. 50 millió lakost kényszeríthet lakóhelye elhagyására a klímaváltozás, a törvényhozók a szennyezés csökkentésére és az energiaátmenet elősegítésére szén-dioxid adó bevezetését fontolgatják.

Kolumbiában több  közösség népszavazási kezdeményezést koordinál, hogy betiltassák a lakóhelyükön a közösségüket gazdasági, környezeti és társadalmi szempontból is károsító olajkitermelést A kolumbiai alkotmánybíróság májusban már korlátozta a kitermelő iparágakat az Atrato folyónak adott jogokkal.

Eközben zajlik a nigériai Ikebiri közösség pere az olasz ENI olajmulti ellen, hogy a cég takarítsa fel a közösség élőhelyét, megélhetését sújtó olajszennyezést.

 

Világszerte számos alulról szerveződő mozgalom küzd az energiaátmenet elősegítéséért ld. globális "vonják ki a befektetéseket a fosszilis energiából" megmozdulások (Global Divestment Mobilisation) , Európában számos közösség Észtországtól Csehországig.  Ajánljuk a lakossági és közösségi energia kezdeményezéseket is, itthon is.

 

bogota_bicikisvaros.jpeg

Bogota, a biciklivel közlekedhetővé tett város

 

 

Alkalmazkodás

Az aszálytól és mezőgazdasági válságtól sújtott indiai Tamil Nadu államban a gazdák szárazságtűrő hagyományos tájfajtákat vetettek be, Haitin a kis földeken agroökológiai technikákat alkalmaznak.

Mexikóban őslakos közösségek kezelik az erdőket. Peru első autonóm őslakos kormánya, a Wampi közösség pedig kivívta földjeik tulajdonjogát és így a földjeiket kizsákmányolni akaró olajcégek ellen hatékonyan fel tudnak lépni. 

 

 A cikk forrása: https://medium.com/@DemandClimateJustice. Borítókép: S. Thibault

MTVSZ blog

A Magyar Természetvédõk Szövetsége (MTVSZ) blogbejegyzései.

Hozzászólások

Címkék

1% (1) 7tévhit klímaváltozásról (1) adócsalás (2) adóelkerülés (1) adóigazságosság (2) adományozás (1) adóparadicsomok (2) Agent Orange (1) agroüzemanyagok (3) akció (2) akciónk (2) aktivizálódj (18) Álló szikla (1) aranybánya (2) atom (4) atomerőmű (5) Ausztria (1) autóipar (1) autómentes nap (1) Bankfigyelő (3) bányaprojekt (1) barátai (1) Belgium (2) Berlin (1) biodiverzitás (2) biogazdálkodás (1) biokert (2) börzsőny (1) cancún (20) CETA (10) chillout (1) cián (2) Ciolos (1) cop16 (20) cop17 durban (5) cop18 doha (3) cop19 varsó (1) COP21 Párizs (8) cop21 Párizs (1) csarna völgy (1) cselekedj (4) csernobil (2) cunami (1) demokrácia (1) dieselgate (1) divestment (1) dohányipar (1) EBRD (4) EFSA (1) egészség (1) éghajlatváltozás (38) éghajlatvédelem (3) EIB EBRD (1) élelmiszer-önrendelkezés (11) élelmiszer önrendelkezés (1) életmód (2) ellenállás (1) emberiség elleni bűntett (1) endokrin (1) energia (18) energiabiztonság (5) energiapolitika (1) energiatakarékosság (17) energiatudatosság (7) energia kutatás (1) erdő (2) eredményhirdetés (1) értékelés (6) esőerdők (1) EU (4) Európai Bíróság (2) Európai Bizottság (2) Európai Parlament (4) eu elnökség (1) eu költségvetés (2) fejlődő országok (1) fekete kígyó (3) felvonulás (1) fenntarthatóság (2) fesztivál (1) fiatal föld barátai (4) film (2) fogyasztás (9) föld (2) földrengés (2) földspekuláció (1) földszerzés (1) földtörvény (1) földzsákmánylás (5) Föld Barátai (4) föld barátai (26) föld napja (1) folyószabályozás (1) fotó (1) fukusima (2) fűszernövények (1) Game over (1) gáz (2) gazdasági (1) gázvezeték (1) génmanipuláció (2) génmódosítás (4) génpiszka (14) glifozát (3) globális akciónap (1) globalizáció (5) GMO (2) GMO-Kerekasztal (1) gólya (1) Green-Go (1) gyógynövények (1) gyomirtó (3) háztartás (3) hellókarácsony (1) hitel (1) honlapajánló (2) hulladék (1) hülyeség kora (1) IARC (2) ICS (2) igazságosság (1) ISDS (6) japán (1) jelentés (3) jó példák (1) Kalifornia (1) katasztrófa (1) képek (4) késés (1) kiadvány (1) Kína (1) Kishantos (3) kitermelőipar (1) klíma (3) klímapolitika (29) klíma igazságoság (5) költségek (4) konferencia (20) könyv (1) környezeti-társadalmi károk (1) közösségépítés (6) közösségi energia (9) közösségi kert (1) kukorica (1) kutatás (2) land grab (5) Lechner Judit (1) levél (1) lobbi (1) luxleaks (1) magvetés (2) Malmström (2) marco jelenti (19) Megnette (1) megújuló energia (7) Merkel (1) MFB (1) millenniumi celok (2) Mongólia (1) Monsanto (2) Monsanto Tibunal (1) MTVSZ (7) NAFTA (2) nemzeti parkok (1) Nemzetközi Energiaügynökség (1) no2ISDS (2) no gmo (1) nyári tábor (1) nyeleni europe forum (1) nyersanyagok (1) nyílt (1) offsetting (1) ökocídium (1) ökológiai lábnyom (1) olajpálma (1) olajszennyezés (1) olkiluoto 3 (1) önkénteseink (2) Otthon Melege (1) palagáz (1) pályázat (6) Párizsi Megállapodás (1) pénz (3) petíció (12) Philip Morris (1) Pozsony (1) pro natura svájc (1) radioaktív (2) rákkeltő (2) reaktor (3) regionális fejleztés (2) reménysugár (1) riadólánc (1) Rio+20 (1) romániai ősz (1) Roundup (2) Seattle (1) Seralini (1) shell (1) Sigmar Gabriel (2) Standing Rock (3) StopTTIP (19) strukturális alapok (2) sugárzás (2) szabadkereskedelem (21) szalmaépítészet (4) szavazás (1) szénerőmű (1) szökőár (1) tájfajták (2) talajpusztulás (1) technológia (1) természetvédelem (4) termőföld (7) tévutak (4) tilos rádió (1) tippek (5) tisza (1) toma jelenti (2) Trump (1) TTIP (22) TTIPkedd (1) TTIPleaks (1) TTIPtuesday (1) tüntetés (2) UNESCO (2) USA (2) Vallónia (1) válság (1) védett fajok (2) vegyianyagok (2) Verespatak (3) vers (1) verseny (2) vetélkedő (1) vetőmagok (1) vetőmagszennyezés (1) videó (1) video (10) világbank (2) világörökség (2) víz (2) vízgazdálkodás (1) vízierőmű (1) víztúlfogyasztás (1) VWgate (1) WHO (2) WTO (1)

Közösség

Kövess minket a Facebookon!

Olvass minket a Twitteren!