Szigetelés olcsón, okosan - szalmából. Beszéljenek a számok!

Írta zmesi , 2015. február 20. 13:50 , 4 hozzászólás

Címkék: energia energiatakarékosság energiatudatosság szalmaépítészet közösségi energia

 

Nagy örömünkre sokat érdeklődtek a szalmabála-építészet témájában, főleg a gazdaságosság kérdésében. Így Közösségi Energia jó példák sorozatunkat folytatva most a szalma-szigetelések árát és más gazdasági vonatkozásait vesszük górcső alá szakértőnk cikke segítségével.


Egy kis szigetelés történelem
Néhány évtizede kezdett a közgondolkodás részévé válni, hogy bizony szigetelni kéne az épületeinket... Akkor 3-5 cm polisztirol szigetelés dívott. Aztán rájöttek, hogy ez bizony kevés. Megjelent a 6-8 cm-es, aztán a 10 cm-es szigetelő réteg. Ma már rendszerben árulnak 20 cm-eseket, de külön igényre 30 cm-es szigetelő lapokat is lehet kapni. Tehát ráálltunk zömében egy anyagra, és fokozatosan növeltük a vastagságát. De ez bizonyos értelemben zsákutca: megnehezíti azt, hogy új utakra lépjünk. Pedig már itt van az ideje, hiszen 2020-tól már csak alacsony energiaigényű házak építhetők.


Az „útitársak”
Bármilyen választásnak megvan a maga velejárója, az anyaghasználatnak is, amire talán nem is gondoltunk. Pl. a polisztirolhoz sok éven keresztül égésgátló adalékként kevertek HBDC (rövid nevén hexabróm) nevű vegyi anyagot, ami folyamatosan párolog a szigetelőanyagból és mérgező: belélegezzük és felhalmozódik a testünkben. Mára szerencsére betiltották, de amit felszereltünk már eddig, az ott van és hat.


Aztán nem figyeltünk arra sem, hogy milyen lesz a fal páragazdálkodása. Ma hirdetik, hogy páraáteresztő szigeteléseket is lehet kapni, de ne felejtsük el, hogy a cement bázisú ragasztó és a műgyanta alapú vakolatok bizony nem engedik át a párát. Eredmény: A hideg felületeken párakicsapódás, penészedés.
Újabb kérdéssel találkozunk majd, amikor le kell bontani az épületet: a (veszélyes) hulladék szigetelőanyagokkal mit kezdjünk majd?

 szigeteles.jpg

 

Outside the box
Egy 30 cm-es polisztirolos szigetelés anyagára 8800 Ft/nm (ez rendszer ár). A 20 cm-es rendszer anyagköltsége: 5000 Ft/nm.

Nézzük, van-e más megoldás ennyiért! Vagy egy kicsit olcsóbban?
Ha hőszigetelő anyagokat keresünk, akkor vannak az ipari anyagok:
• Grafitos polisztirol
• Kőzetgyapot
• Cellulóz
Emellett vannak a természetes szigetelő anyagok:
• Szalmabála
• Kender

Sajnos hazánkban nincs kender szigetelőanyag gyártás, ezért ennek az árával nem számolunk. A szalmabála szigetelés költségeit viszont nagyon jól ismerjük:


Egy 40 cm vastag szalmabála hőszigetelő rendszer anyagára 2800 Ft/nm. Ez tartalmazza a 35 cm vastag szalmabálát (szalmabála oldalára állítva), az 5cm vastag vakolatot, a meszelést, és a rögzítés anyagköltségét, valamint a nyílászáról körüli deszkázást.
Ez a szám csak tájékozódás jelleggel használható, mert az országban a szalmabála ára területenként különböző, 120 Ft-500 Ft a szórás. Mi egy 300 Ft-os bála árat vettünk alapul. A rögzítés technikában is sokféle megoldás van; egy egyszerű, de nagyon hatékony módszerrel számoltunk. A neve: hevederes felfogató rendszer. Ilyen:

hevederes_01.jpg

 

Az árat tovább lehet csökkenteni, ha értünk a vályoghoz és a vakolathoz bontott vályogtéglát használunk, vagy a saját telken van anyagnyerő hely. A 35 cm szalmának a hőszigetelő képessége megegyezik 30 cm polisztiroléval és jobb, mint egy 20 cm vastag grafitos polisztirol rendszeré.

Összehasonlítás kedvéért itt van ezeknek az anyagoknak a hővezető képessége. Nincs nagy különbség köztük, mert mindegyik rosszul vezeti a hőt. Minél kisebb az érték annál jobb hőszigetelő:
Kőzetgyapot: λ = 0,036 W/(m*K)
Polisztirol: λ = 0,04 W/(m*K)
Grafitos polisztirol: λ = 0,031 W/(m*K)
Szalma: λ = 0,045 W/(m*K)
Összehasonlításképpen:
Vályogtégla: λ = 0,7 W/(m*K)
B 30-as tégla falazat: λ = 0,6 W/(m*K)
Porotherm 38 λ = 0,226 W/(m*K)

Árak az összehasonlításhoz: (bekért árajánlatok alapján, bruttó)
20 cm vastag kőzetgyapot rendszer anyagára: 9.150 Ft/nm
30 cm vastag polisztirolos rendszer anyagára: 8.800 Ft/nm
20 cm vastag grafitos polisztirol rendszer anyagára: 6.745 Ft/nm
20 cm vastag polisztirolos rendszer anyagára: 5.000 Ft/nm
40 cm vastag szalmabála szigetelő rendszer anyagára: 2.800 Ft/nm

Egy 10x10 átlagos családi házat (Kádár-kocka) vettünk alapul, melynek kb.110 nm a homlokzati falfelülete. Ennek az anyagköltségét tekintve már igen nagy különbségeket kapunk:
20 cm kőzetgyapot rendszer anyagára: 1.006.500 Ft
30 cm vastag polisztirolos rendszer anyagára: 968.000 Ft
20 cm vastag grafitos polisztirol rendszer anyagára: 741.950 Ft
20 cm vastag polisztirol rendszer anyagára: 550.000 Ft
40 cm vastag szalmabála szigetelő rendszer anyagára: 308.000 Ft

Tehát ha szalmát választunk, akkor az anyagárban 242.000 - 698.500 Ft-tal járunk jobban. A hőszigetelő képességben ez megegyezik a 30 cm-es polisztiroléval és jobb mint a 20 cm-es egyéb rendszerek.
Ha mindent a piacról szerzünk be (anyagokat, munkaerőt) akkor is a szalmabála szigetelés ára 20-60%-kal olcsóbb, mint a ma elterjedt megoldásoké. Ha meg tudunk szervezni egy kalákát és van ingyenes anyagnyerési lehetőségünk, akkor pedig még nagyobb a különbség.

szalma_infograficjav-01.jpg

 

Az igazi szemléletváltás - többdimenziós döntéshozatal
Egy-egy jó döntéshez több tényezőt kell figyelembe vennünk. Az ár még kevés adat, mert az adott ház esetén meg kell vizsgálni

  • A tető túlnyúlás mértékét. Ezt adott esetben a többi szigetelő anyag használata esetén is vizsgálni kell.
  • Munkadíj kérdését. A szalmabála szigetelés kialakítása legalább dupla munkaidőt vesz igénybe, mint az ipari technológiával gyártott rendszereké. De a munka 90%-át mi magunk is el tudjuk végezni. Elég ha egy szalmázáshoz is értő szakembert alkalmazunk. Ebben az esetben már a munkadíj tekintetében is a szalmabála szigetelés felé billen a mérleg nyelve.
  • Szaktudás meglétét. Még nagyon kevés szalmaszigeteléshez értő szakember van, mert ma már nem dolgoznak sárral vagy agyaghabarccsal a kőművesek. De miért is nem?


Tovább bővíthetjük a döntésbe bevont szempontokat:

  • Helyi kontra globális gazdaság
    A szalmabála a legtöbb település határából beszerezhető, abszolút helyi anyag. Ha pénzt költünk rá, akkor az a pénz a helyi gazdaságban marad. Ha fizetünk a munkáért, akkor szintén helyi embereknek adunk megélhetést és ez a pénz is a helyi gazdaságban marad, előbb-utóbb hozzánk is visszajön. Ha ipari anyagokkal szigetelünk, akkor az csak részben erősíti a helyi gazdaságot, kevesebb munkaerőt igényel és helyben maximum a kereskedőnek eredményez némi bevételt.

 

  • Környezetvédelem
    Aki hőszigetel, az járulékosan környezetet is véd, de nem mindegy, hogy milyenek az ökológiai költségek. Pl. amikor lebontjuk az épületet, akkor az anyagokkal mit kezdünk? Fel tudjuk használni azokat újra? Esetleg biológiai úton lebomlanak? Vagy hulladékként kell ártalmatlanítani? A szigetelőanyagok gyártásának energiaigénye is lényeges szempont. A polisztirolhoz képest a szalmabála 70 %-kal kevesebb energiabefektetéssel állítható elő. Nem mellesleg szállítani is lényegesen kevesebbet kell, jelentős fosszilis energiafelhasználást megtakarítva ezzel.

 

  • Az épületek páragazdálkodása
    Ez inkább életminőséget meghatározó kérdés. Télen általában a benti pára igyekszik a külső szárazabb térbe távozni. Ha a fal nem engedi ki, akkor a pára a hideg felületeken lecsapódik, ez gyakran penészedéssel jár. A túl száraz levegő pedig a légúti megbetegedésekhez járulhat hozzá. Tehát nem csak el kell nyelnie egy jó falazatnak a párát, de azt visszafelé is le kell adnia. Válasszunk olyan rendszert, ami ebből a szempontból is jó. A szalma ilyen.



Végezetül a szalmabála szigetelés hátrányairól - hogy ne lehessen bennünket elfogultsággal vádolni :)

• Ismerethiány
A szigeteléssel foglalkozó cégek, tüzépek nem ismerik a szalmát; sem a megrendelők, a beruházók. Ebből következően hiányzik a szakértelem a jó minőségű munkához. A megrendelők sem tudják, hogy erre kellene árajánlatot kérniük. Az ismerethiány persze leküzdhető, tanulással, oktatással, ismeretterjesztéssel - az EKA ezért dolgozik. Szerencsére egyre többen érdeklődnek, így van eredménye a befektetett munkának, de még csak az első fecskéknél tartunk.

• A szalmához kötődő téves képzettársítások
Pl. "a három kismalac meséje, a szalma és a láng". Bár a szalma jól ég, de a bevakolt szalmabála nem! "A szalmakazlakat szeretik az egerek, biztos a szalmabálát is". Erre is van egyszerű, technológiai válasz. Ezekkel a képzettársításokkal komolyan kell foglalkozni, mert a döntések meghozatalakor ezek tudat alatt működnek. Az ismeretek megszerzésével a félelmek rendre el szoktak párologni, legalábbis az EKA szalmabála-építészet képzésein résztvevők így nyilatkoznak.

• Az anyagból eredő méretkorlátok
A szalmabálát egyelőre a 35x45x90 cm-es átlagméretben gyártják. Ezért ahol nincs hely vagy nem megoldható a tető megnyújtása, ott nem alkalmazható. Technológiai választ már ismerünk erre, mert gyártanak Svájcban táblásított szalmabála szigetelő lemezeket, de ezek importálása nagyon drága lenne. Nemigen akadna fizetőképes kereslet rájuk, de a hazai kutatás-fejlesztés erre megoldást nyújthat. "Csak" idő és pénz kérdése.

 Zalatnay László, Energia és Környezet Alapítvány (EKA)

Fotók forrása és további információ: http://www.energiaeskornyezet.hu/szalmabala-epiteszet

 

KEDVES OLVASÓ! Érdekel a véleményed, szavazz:

Szalmából otthont

Írta zmesi , 2015. február 05. 08:34 , 3 hozzászólás

Címkék: energia háztartás energiatakarékosság MTVSZ szalmaépítészet közösségi energia


A szalmabála építészetről elsőre sokunknak egy mesebeli szalmaházikó jut eszébe. Pedig valódi, akár emeletes lakóházak is készülhetnek ebből a természetes alapanyagból, ráadásul nem is kerül többe, mintha a megszokott építőanyagokkal dolgoznánk. Összeállításunkban a szalmabála építészet előnyeivel és gyakorlati megvalósításával foglalkozunk.

epuletek_energiaigenyv.jpg

 


A szalmabála építészet témakörét itthon kiemelkedő módon az Energia és Környezet Alapítvány karolta fel. Több mint tizenötezer online követőjük és teltházas elméleti és gyakorlati képzéseik országszerte jól illusztrálják a szalmaépítő-mozgalom egyre növekvő népszerűségét.

Az eljárás sok előnyei közül a legfontosabbak talán az elérhető ár, az olcsó és környezetbarát fenntartás illetve a könnyen hozzáférhető alapanyagok lehetnek. Kivételes tulajdonságai még a szalmaépítészeten alapuló házaknak az alkotó szabadsága a tereket illetően, a falak hangszigeteléséből adódóan a békés és csendes beltér; illetve persze maga a környezettudatos életfilozófia, ami az egészet életre hívta.


A költségeket illetően a hazai gyakorlatban 100 ezer és 250 ezer Ft per négyzetméteres áron lehet szalmabálából házakat építeni. A bála maga a legolcsóbb építőanyagnak számít, a négyzetméterár mégsem különbözik jelentősen. A szakértők szerint ennek két oka van, egyrészt az ablakok, ajtók, a tető, az alap, a belső válaszfalak, a burkolatok, és a gépészet ugyanúgy szükséges a szalmaházhoz is. Másrészt a hazai szalmabálás gyakorlat egyelőre a már bejáratott technológiákat követi, amihez sok fát kell felhasználni pl. a tartószerkezet kialakításához. A szalmabála tehát itthon egyelőre csak a kitöltő, hőszigetelő funkciót látja el a házakban, de nemzetközi példák alapján lehetőség nyílik önhordó szalmaház szerkezetek építésére is.

 

A szalmabála ház további előnye az alacsony fűtési energiaigény. Az épületek energiaigényét alapvetően két dolog határozza meg: a külső és belső tér hőmérsékletének különbsége és a falak hőszigetelő képessége. Az elsőre nem sok ráhatásunk van, azonban a falak hőszigetelő képessége már az tervezők alapanyag választásán múlik. Vegyünk egy egyszerű példát. Egy átlagos 50 cm-es szalmabála fal hőszigetelő képessége megegyezik 40-45 cm polisztirol (az egyik elterjedtebb szigetelőanyag) hőszigetelésével.

Ha így tervezünk, akkor a hőveszteség leginkább az ablakokon, ajtókon jelentkezhet, amik a megelőzhetőek jó minőségű termékválasztással. Szakértők szerint az alacsony fűtési igénynek köszönhetően ezek a házak akár évi 300-400 Ft/nm áron, pl. egy komposztkazánnal kifűthetőek.

 

eletciklus_v.jpg

 

A praktikus szempontok mellett fontos szempont természetesen az alkotói szabadság és a csendes beltér is. Míg például egy passzívház a technológiai hátteréből adódóan sokszor adott szempontok szerint kell, hogy épüljön, addig a szalmaházat a tervező úgy alakíthatja, ahogy fantáziája engedi. A szalmabála tehát rendkívül sokrétű beépítést, térelosztást tesz lehetővé.
Ehhez kapcsolódik még a falak remek hangszigetelő képessége: egy ötven centiméteres szalmabála fal átlagos hangcsillapítása ötvenhárom decibel. Ennek köszönhetően akár forgalmas utak vagy vasút mellé is tervezhetjük otthonunkat, anélkül hogy zajban élnénk.

 

Végül a szalmabála gyártásához, szállításához igen kevés energia kell, hiszen a településeket általában szántóföldek határolják. A szalmaépítészethez nem kell sem bányát nyitni, sem pedig maradandó tájsebet ejteni. Ahogy korábban is említettük, nagyon kevés energiát igényel az üzemeltetése, mikor pedig lebontásra kerül, akkor a szalma egyszerűen komposztálható. Így a teljes életciklust figyelve is nagyon alacsony természeti erőforrás használattal jár ez a régi-új építészeti módszer.

 

Szalmabálából otthont teremteni tehát egyáltalán nem elrugaszkodott ötlet, megfelelő felkészültséggel és alapanyagokkal, illetve kalákában, ügyes társasággal könnyen, néhány hétvége alatt elkészíthető. Aki pedig szalmaházban él, az nyugodtabb lelkiismerettel is alszik majd, hisz döntésével saját és környezete egészségesebb és fenntarthatóbb jövőjéhez járult hozzá. Jó példája a közösségi energia kezdeményezéseknek, amelyet a Magyar Természetvédők Szövetsége és partnerei hívtak életre.

 

Az szalmaépítészetről bővebben:
Energia és Környezet Alapítvány

Következő szalmabála-építő képzés, Budapesten 2015. március 1-jén.

 

Zalatnay László anyagai felhasználásával a cikket írta: Farkas Boglárka

 

Trójai egyezmények: egyre aggasztóbb a kép

Írta fidusz , 2015. január 08. 18:46 , 3 hozzászólás

Címkék: globalizáció petíció szabadkereskedelem génpiszka élelmiszer-önrendelkezés TTIP NAFTA CETA StopTTIP

Több mint 1,2 millió aláírás a „trójai” egyezmények ellen. Kanadának már 171,5 millió dollárjába került az Észak-Amerikai Szabadkereskedelmi Egyezmény. Egy független gazdasági elemzés szerint a TTIP Európában 600 ezer munkahely megszűnéséhez, valamint a gazdaság visszaeséshez vezethet. Az amerikai CIEL tanulmánya szerint a TTIP a növényvédő szerek felhasználásának növekedését vonja maga után, és veszélybe sodorja az évente több tízmilliárd dolláros forgalmat jelentő bioélelmiszerek ágazatát.

Közel fél éve nem írtunk már a készülő EU-USA szabadkereskedelmi egyezményről (TTIP), pedig elég sok minden történt az elmúlt hónapok során. Ideje felvázolni az azóta lezajlott dolgokat, napvilágra került híreket, tanulmányokat.

Júliusban lezárult a TTIP részét képező befektető-állam vitarendezési mechanizmus (ISDS) európai társadalmi vitája, amelynek során – eddig példa nélküli módon – több mint 150 ezren mondtak véleményt. A többség természetesen azt mondta, hogy nem kér az ISDS-ből, nem szeretné, ha magáncégek beperelhessenek demokratikus kormányokat abban az esetben, ha az állampolgárok egészségét vagy a környezetünket védő intézkedések esetleg sértenék a multik érdekeit.

 

degucht_1.jpg

Gigabányák Mongóliában - európai közpénzekből, de nem európai standardok szerint működnek

Írta MTVSZ_Alexa , 2014. december 19. 11:54 , Hozzászólsz?

Címkék: EBRD Mongólia Bankfigyelő kitermelőipar bányaprojekt környezeti-társadalmi károk

 

Az út porától megbetegedett állatok, a téli szálláshelyek és vízvételi helyek tönkremenése – a Tayan Nuur vasbánya Mongóliában nagyon megnehezítette a helyi őslakos nomád pásztorcsaládok életét a Gobi Altai hegyekben. Ez sajnos még nem kirívó hatás a környéki bányaprojekteknél, azonban az már igen, hogy a bányatulajdonos Altain Khuder cég állandóan fenyegeti a lakosokat, és amikor a lakosok panaszt nyújtottak be a bánya szennyezései miatt, a cég beperelte őket hitelrontás miatt és hogy „károsítani akarták a cég üzleti érdekeit.”

 15006463776_34af2ddffb_z.jpg

Élhetőbb világ: tematikus napon közreműködtünk a Tilos Rádión

Írta kingako , 2014. október 16. 20:50 , Hozzászólsz?

Címkék: tilos rádió közösségi energia

Szeptember 22-én, az autómentes napon Élhetőbb világ címmel tematikus napot szerveztünk a Tilos Rádió műsorkészítőivel. Az alábbiakban kicsit bővebb információt és linkeket találhattok az elhangzottakról.

5 érdekes szempont az európai-orosz gázjátszmához

Írta MTVSZ_Alexa , 2014. július 11. 21:05 , 8 hozzászólás

Címkék: gáz energia energiabiztonság palagáz EIB EBRD

 

Ellátható Európa biztonságosan gázzal, és ha igen, hogyan és milyen áron? Hogyan áll az európai-orosz gáz-játszma, mit veszíthet, mit nyerhet Európa az újabb gázvezetékekkel? Mennyire lehet függetlenedni az orosz importtól? A gázkérdésről és szerepéről az energiabiztonságban sokan sokszor írtak már. Most a Bankfigyelő Hálózat és partnerei szakmai anyagai alapján 5 pontban foglaljuk össze az eddig alig említett érdekes szempontokat, belevéve az elmúlt hét eseményeit is. Ha kíváncsi vagy, melyek a fő gáz-dilemmák és mennyire vannak az oroszok a spájzban, olvass tovább!

 Pipeline-bankwatch.png                                                                  A BTC-gázvezeték építése. Kép: Bankfigyelő Hálózat.

MTVSZ blog

A Magyar Természetvédõk Szövetsége (MTVSZ) blogbejegyzései.

Hozzászólások

Címkék

1% (1) adományozás (1) agroüzemanyagok (2) akció (1) akciónk (2) aktivizálódj (14) atom (2) atomerőmű (2) autómentes nap (1) Bankfigyelő (1) bányaprojekt (1) barátai (1) Berlin (1) biodiverzitás (2) biogazdálkodás (1) biokert (2) börzsőny (1) cancún (20) CETA (1) cop16 (20) cop17 durban (5) cop18 doha (3) cop19 varsó (1) csarna völgy (1) csernobil (1) cunami (1) EBRD (2) egészség (1) éghajlatváltozás (26) EIB EBRD (1) élelmiszer-önrendelkezés (8) élelmiszer önrendelkezés (1) ellenállás (1) energia (6) energiabiztonság (2) energiatakarékosság (14) energiatudatosság (3) energia kutatás (1) erdő (2) eredményhirdetés (1) értékelés (6) esőerdők (1) EU (2) eu elnökség (1) eu költségvetés (2) felvonulás (1) fenntarthatóság (1) fesztivál (1) fiatal föld barátai (4) film (2) fogyasztás (7) föld (2) földrengés (2) földspekuláció (1) földszerzés (1) földtörvény (1) földzsákmánylás (5) Föld Barátai (2) föld barátai (25) föld napja (1) folyószabályozás (1) fotó (1) fukusima (2) fűszernövények (1) gáz (1) gazdasági (1) génmanipuláció (1) génmódosítás (2) génpiszka (6) globalizáció (1) GMO (1) gólya (1) Green-Go (1) gyógynövények (1) gyomirtó (1) háztartás (3) hellókarácsony (1) honlapajánló (2) hulladék (1) hülyeség kora (1) japán (1) jelentés (2) katasztrófa (1) képek (4) késés (1) kiadvány (1) Kishantos (3) kitermelőipar (1) klímapolitika (17) költségek (4) konferencia (19) könyv (1) környezeti-társadalmi károk (1) közösségépítés (3) közösségi energia (3) közösségi kert (1) kukorica (1) kutatás (2) land grab (5) Lechner Judit (1) levél (1) lobbi (1) magvetés (2) marco jelenti (19) millenniumi celok (1) Mongólia (1) Monsanto (1) MTVSZ (3) NAFTA (1) nemzeti parkok (1) no gmo (1) nyeleni europe forum (1) nyílt (1) offsetting (1) ökológiai lábnyom (1) olajpálma (1) olajszennyezés (1) olkiluoto 3 (1) önkénteseink (2) palagáz (1) pályázat (5) pénz (1) petíció (10) pro natura svájc (1) radioaktív (1) reaktor (2) regionális fejleztés (2) reménysugár (1) riadólánc (1) Rio+20 (1) romániai ősz (1) Roundup (1) Seralini (1) shell (1) StopTTIP (1) strukturális alapok (2) sugárzás (1) szabadkereskedelem (3) szalmaépítészet (2) szénerőmű (1) szökőár (1) tájfajták (2) talajpusztulás (1) természetvédelem (4) termőföld (6) tilos rádió (1) tippek (5) tisza (1) toma jelenti (2) TTIP (3) tüntetés (2) válság (1) védett fajok (2) Verespatak (1) vers (1) verseny (2) vetőmagok (1) vetőmagszennyezés (1) video (10) videó (1) világbank (1) víz (2) vízgazdálkodás (1) vízierőmű (1) víztúlfogyasztás (1) WTO (1)

Közösség

Kövess minket a Facebookon!

Olvass minket a Twitteren!