Az Európai Parlament sem támogatja a vegyszerhasználatot az ökológiai célterületeken

Írta fidusz , 2017. június 20. 12:19 , Hozzászólsz?

Úgy tűnik, hiába nyomult a vegyipari lobbi, az Európai Parlament nem támogatta azt, hogy feloldják a növényvédő szerek közelmúltban javasolt tilalmát az ökológia célterületeken  (vagyis a művelt területeken a biológia sokféleség megőrzésére kijelölt földrészleteken).

efas_arc2020_crop.jpg

A változás szele most is fúj - energiahírek a nagyvilágból

Írta MTVSZ_Alexa , 2017. június 09. 16:04 , 1 hozzászólás

Címkék: klíma energia megújuló energia klímapolitika energiatudatosság éghajlatvédelem közösségi energia

 17729_10153144461230280_6927243027281464169_n.jpg

 

Bár Trump bejelentette, hogy kilépteti az USA-t a klímaegyezményből, az energiahatékony, megújuló energia alapú gazdaságba való energiaátmenet nem áll le, folytatódott a világban. Az alábbiakban érdekes energetikai és éghajlatvédelmi friss fejleményeket, közösségi kezdeményezéseket gyűjtöttünk össze szerte a világból.

 

 

Technológia

 

A Trump által emlegetett két „mumus” országban, Kínában és Indiában a megújuló energia jelentősen tör előre : Kína a napenergia termelését 80%-kal növelte csak az elmúlt 3 hónapban azáltal, hogy a világ eddigi legnagyobb úszó naperőművét  hálózatra kapcsolta. Indiában is nő a szél- és napenergia  részesedése , a napenergiából előállított áram közüzemi ára a széntüzelésből nyerhető áram ára alá esett. Úgy tűnik, hogy India a 2030-as célnál jóval hamarabb, már 2022-re eléri a 40%-os megújuló energia részesedést. Egy új áramstratégia terv alapján India 2027-re 57%-ban megújuló alapúvá tenné az áramellátását.

Európában az utóbbi évben a hálózatra csatlakoztatott kapacitások 90%-a megújuló energia volt, megnyílt a 1,5 millió lakos áramszükségletét fedező Északi-tengeri  Gemini szélerőmű park. Németországban a szél-és napenergia kimenet 23%-kal nőtt áprilisban tavalyhoz képest.

 

Közben egyre több országban számos fosszilis energia fejlesztést töröltek ill. a fosszilis energiát fokozatosan vezetik ki az energiamixből (ha nem is elég hatékonyan vagy gyorsan). A kínai kormány 29 tartományban függesztett fel új széntüzelésű erőműveket , az új dél-koreai elnök pedig a 10 legrégibb szénerőművük bezárását rendelte el, a súlyos légszennyezés csökkentésére. Indonézia nemrég visszavágta a széntüzelésű áramtermelésre vonatkozó terveit.

A Nemzetközi Energia Ügynökség éppen felülvizsgálja a szénhidrogén termékekre vonatkozó keresleti előrejelzéseit, Kína és India energiapolitikai irányváltása miatt.

 

napelem-kozosseg.jpg

 

 

Jogi sikerek és lakossági, közösségi kezdeményezések

 

A döntéshozóknak és a lakosságnak is ki kell vennie a részét az energiaszektor átalakításából, az energiaátmenetből. Előbbiek felelőssége pl megfelelő jogszabályi, beruházási kereteket teremteni az energiafordulathoz, így a lakosság felelősen belevághat energiahatékonysági, megújuló energiás háztartási vagy közösségi fejlesztésekbe, így hozzájárulva az energiaátmenethez.

 

Svájc lakosai májusban megszavazták a megújuló energiákra váltást és betiltották az atomenergetikai kapacitások növelését.

Évek óta tartó lakossági kampányt követően a palagáz kitermelését (hidraulikus rétegrepesztés) tiltó törvényt szavazott meg  az ír parlament, ezzel Írország is csatlakozott a „nem-repesztő” országok sorához.   Hasonlóan, lakossági nyomásra Ausztrália legrégibb bankja felül kellett vizsgálja éghajlatvédelmi akciótervét, és következményeként a bank megvonta az Adani szénbánya támogatását.

Bangladesben, ahol kb. 50 millió lakost kényszeríthet lakóhelye elhagyására a klímaváltozás, a törvényhozók a szennyezés csökkentésére és az energiaátmenet elősegítésére szén-dioxid adó bevezetését fontolgatják.

Kolumbiában több  közösség népszavazási kezdeményezést koordinál, hogy betiltassák a lakóhelyükön a közösségüket gazdasági, környezeti és társadalmi szempontból is károsító olajkitermelést A kolumbiai alkotmánybíróság májusban már korlátozta a kitermelő iparágakat az Atrato folyónak adott jogokkal.

Eközben zajlik a nigériai Ikebiri közösség pere az olasz ENI olajmulti ellen, hogy a cég takarítsa fel a közösség élőhelyét, megélhetését sújtó olajszennyezést.

 

Világszerte számos alulról szerveződő mozgalom küzd az energiaátmenet elősegítéséért ld. globális "vonják ki a befektetéseket a fosszilis energiából" megmozdulások (Global Divestment Mobilisation) , Európában számos közösség Észtországtól Csehországig.  Ajánljuk a lakossági és közösségi energia kezdeményezéseket is, itthon is.

 

bogota_bicikisvaros.jpeg

Bogota, a biciklivel közlekedhetővé tett város

 

 

Alkalmazkodás

Az aszálytól és mezőgazdasági válságtól sújtott indiai Tamil Nadu államban a gazdák szárazságtűrő hagyományos tájfajtákat vetettek be, Haitin a kis földeken agroökológiai technikákat alkalmaznak.

Mexikóban őslakos közösségek kezelik az erdőket. Peru első autonóm őslakos kormánya, a Wampi közösség pedig kivívta földjeik tulajdonjogát és így a földjeiket kizsákmányolni akaró olajcégek ellen hatékonyan fel tudnak lépni. 

 

 A cikk forrása: https://medium.com/@DemandClimateJustice. Borítókép: S. Thibault

Mi lesz, ha Trump kilépteti az USA-t a klímamegállapodásból?!

Írta MTVSZ_Alexa , 2017. június 01. 17:08 , 63 hozzászólás

Címkék: éghajlatváltozás klíma klímapolitika éghajlatvédelem USA Trump

 

Szögezzük le az elején: a felfüggesztés vagy kilépés valójában politikai döntés, sem gazdasági, sem társadalmi érvek nem igazolják, a Párizsi Megállapodásban az USA vállalásai sem voltak kötelezőek.

 

Semmi jogilag kötelező kibocsátás-csökkentési, energetikai vagy pénzügyi vállalást nem ír elő a Megállapodás az azt aláíró országoknak, így az USA-nak sem. A Megállapodás mellékleteként egyelőre csak jogilag nem kötelező, nemzeti szándéknyilatkozatok vannak (INDC), amit pl. az USA 2016. szeptember elején a Megállapodás ratifikálásakor bejelentett: 2025-re 26-28%-kal csökkentené kibocsátásait 2005-höz képest. Tehát az USA csökkenthetné vagy visszamondhatná ezt a vállalását anélkül is, hogy kilépne a Megállapodásból vagy felfüggesztené részvételét, nem lenne jogi következménye.

 

A Megállapodás már a nemzetközi jog része. Már hatályba lépett, és az USA kilépése után is érvényben marad. 2016 novemberi életbe lépéséhez az USA is kellett, mert így lett meg a globális kibocsátók 55%-ának csatlakozása. A világ és a klímapolitika tehát megy tovább, csak az USA marad le még jobban.

(A kilépés várható hatásai a kép után:)

usa_trump.jpg

 

Mit okozhat az USA kilépése a klímamegállapodásból?

 

  • Az USA nem lesz részes fél, így nem vehet részt csak megfigyelőként a további nemzetközi klímatárgyalásokban. Klímapolitikai befolyása, érdekérvényesítése a klímapolitikában csökken, elszigetelődik, lemarad.

 

  • A szövetségi kormányzat és a klímavédelemben továbbra is aktív állami kormányzatok (pl. Kalifornia, stb.), társadalmi csoportok között várhatóan nő a feszültség, a klímapolitika még jobban megosztja az USA-t. New York, Washington és Kalifornia állam válaszában már ki is állt klímapolitikai vállalásaik mellett, és szorosabbra fűzi a klímavédelmi együttműködését.

 

  • A még futó Tiszta Energia terv értelmében csak 10%-kal csökkentené az USA a kibocsátásait 2025-re 2005-höz képest, a hírek szerint Trump ezt a tervet is befagyasztaná. A Megállapodásból kilépés és a terv eltörlése az USA utóbbi évtizedbeli csökkenő szennyezőgáz-kibocsátási tendenciáit megsemmisítené, az USA visszalépne a 2000-es évek szintjére. Ez gazdaságilag is kedvezőtlen, hiszen megtorpan az alacsony kibocsátású gazdaságba való átmenet, az energiahatékonysági és megújuló energiás fejlesztések, befektetések lendülete megakad, miközben a klímaváltozás okozta gazdasági károk egyre magasabbak.

 

  • Az USA gazdasága a tartós munkahelyek szempontjából is veszít: a szénbányászat újraélesztése és a környezetvédelmi szabályozások felhigítása csak kevés, alacsony hozzáadott értékű, átmeneti, inkább egészségkárosító munkahelyeket jelentene. Ezzel szemben az energiahatékonysági, megújuló energiás fejlesztések és a kapcsolódó építőipari stb. beruházások több, magas hozzáadott értékű tartós munkahelyet, felpörgött innovációt és kutatás-fejlesztést hoznának, ami valóban naggyá teheti Amerikát.

 

  • A kilépés/felfüggesztés és a romló szabályozás hatására energiahatékonysági, megújuló energetikai befektetők, beruházók, vállalkozások fordulhatnak el az USA-tól, amire Elon Musk is figyelmeztetett. Nem véletlen, hogy a G-7 és számos amerikai ill. multicég, sőt megújuló energiás befektetéseit egyre bővítő olaj-és gázcég is az USA Megállapodásban maradására hívta fel Trumpot.

 

  • Így az USA nem veszi ki a részét a klímavédelemből, azaz a Megállapodásban kitűzött cél realitása, hogy 1,5 Celsius fok, de mindenképpen a kritikus 2 fok alatt tartsuk a globális átlaghőmérséklet-emelkedést, azaz kerüljük el az éghajlatváltozás katasztrofálissá válását, komoly veszélybe kerül.  Már most is nagy árat fizet az USA és a többi ország az éghajlatváltozás okozta gazdasági, társadalmi és környezeti károk miatt, a kritikus 2 fok túllépése katasztrofális hatással lenne.

 

  • Ráadásul leginkább a klímaváltozásért legkevésbé felelős fejlődő országok kerülnének még nehezebb helyzetbe, főleg ha a fejlődőket alkalmazkodásban és klímabarát fejlődésben segítő Zöld Klíma Alap elesik az USA által 2020-ig ígért maradék 2 milliárd USD-től, és esetleg a 2020 után az USA által befizetendő évi kb. 25 milliárd USD-tól vagy jelentős részétől. A klímamenekültek száma is jelentősen megugorhat.

 

  • Kérdéses, hogy az USA kilépését követik-e mások vagy eltántorít-e a ratifikálástól ma még hezitáló országokat. Tény, hogy szinte az összes ENSZ-tagállam aláírta a Párizsi Megállapodást, kivéve Szíria (a háború, népirtás miatt nem tudnak ezzel foglalkozni), Nicaragua (mert szigorúbb szabályozást akarnak) és most hozzájuk csatlakozik az USA. Szakértők szerint nem várható klímapolitikai lavina-effektus: a G7, az Európai Unió, Kanada, Kína és India, sőt Oroszország már jelezte is, hogy akkor is betartják a vállalásaikat és kitartanak a Megállapodás mellett, ha az USA nem. 

 

Összefoglalva: ahogy látható, a tények most is a kilépés ellen szólnak. Úgy látszik, Trump nem hallgatott ezúttal (sem) az észérvekre és a klímapolitikában fejjel megy a falnak. Az USA részvételének felfüggesztése visszacsinálható, a kilépése már nehezebben, de klímapolitikailag évek alatt lehetséges. Viszont az USA és a világ értékes időt veszt, pedig a klímavédelmi cselekvés sürgős. Közben az éghajlatváltozás egyre durvul és a klímatárgyalásoknak is haladnia kell.

Botár Alexa

klíma-energia programvezető, MTVSZ

trump_climate_villain.jpg

Luxemburg kétszer is megállította Brüsszelt!

Írta fidusz , 2017. május 16. 13:23 , Hozzászólsz?

Egy héten belül kétszer is megállította az Európai Bizottság szabadkereskedelmi ámokfutási kísérleteit a luxemburgi székhelyű Európai Bíróság: múlt szerdán a Bíróság úgy döntött, hogy jogtalanul utasította el a Bizottság a Stop TTIP európai polgári kezdeményezés nyilvántartásba vételét; ma pedig úgy határozott a Bíróság, hogy Európai Unió jelenlegi formájában nem kötheti meg egyedül – tehát a tagállamok hozzájárulása nélkül – a szabadkereskedelmi megállapodást Szingapúrral.

eci_02_victory-ecj.jpg

Végre indul: Energetikai felújítási pénzek lakosságnak és kkv-knak

Írta MTVSZ_Alexa , 2017. február 24. 13:33 , Hozzászólsz?

Címkék: pályázat hitel energia energiatakarékosság megújuló energia energiatudatosság EU MFB MTVSZ Otthon Melege

 

Jó időzítéssel már szerdai MTVSZ-Bankfigyelő fórumunkon kifaggattuk az MFB-t és a minisztériumokat ezekről a ma induló vagy frissen módosult energetikai-felújítási támogatási eszközökről: a MFB Lakossági energiahatékonysági hitelről és más pályázat-hitel kombi eszközökről (GINOP ill. Közép-Magyarországra VEKOP pályázatokról), új Otthon Melege programról fűtéskorszerűsítésre és háztartási nagygép-cserére.

A lakosság, vállalkozások és más, energiatakarékossági felújítást vagy megújuló energiás fejlesztést tervező érdeklődők figyelmébe ajánlom a fórumunk anyagait. Az eszközökön lenne bőven mit átalakítani/javítani (voltak is javaslataink), de legalább elindultak, és a keretösszegek sem elegendőek, de egyelőre még nem fogytak ki.

Az anyagok letölthetők:

http://www.mtvsz.hu/unios_zoldgazdasagi_energetikai_fejlesztesi_lehetosegek_itthon_c_forum

puzzle1fekvo5-stanccal.jpg

Seattle kivonja a pénzét a fekete kígyót pénzelő bankból - felkészül Kalifornia

Írta fidusz , 2017. február 08. 13:28 , 4 hozzászólás

Címkék: pénz petíció cselekedj Seattle Kalifornia Standing Rock divestment Álló szikla fekete kígyó

Bár Donald Trump bejelentette, hogy zöld utat ad a Dakota Access kőolajvezetéknek, az Álló Szikla sziú törzs és támogatói elszántak, és mindent megtesznek a beruházás megakadályozására. Tegnap Seattle valamint a Kalifornia állambeli Davis városi tanácsa is úgy döntött, hogy kivonja összesen több mint 3 milliárd dollárnyi pénzét a kőolajvezeték megépítését pénzelő Wells Fargo bankból. Ezzel párhuzamosan zajlik egy kampány, amelyben a kaliforniai közalkalmazottak nyugdíjalapját is felszólítják arra, hogy vonja ki pénzét a beruházásból. Csatlakozz a petícióhoz!

wellsfargo_seattle_3bn.jpg(A kép forrása: Matt Remle - twitter)

MTVSZ blog

A Magyar Természetvédõk Szövetsége (MTVSZ) blogbejegyzései.

Hozzászólások

Címkék

1% (1) 7tévhit klímaváltozásról (1) adócsalás (2) adóelkerülés (1) adóigazságosság (2) adományozás (1) adóparadicsomok (2) Agent Orange (1) agroüzemanyagok (3) akció (2) akciónk (2) aktivizálódj (18) Álló szikla (1) aranybánya (2) atom (4) atomerőmű (5) Ausztria (1) autóipar (1) autómentes nap (1) Bankfigyelő (3) bányaprojekt (1) barátai (1) Belgium (2) Berlin (1) biodiverzitás (2) biogazdálkodás (1) biokert (2) börzsőny (1) cancún (20) CETA (10) chillout (1) cián (2) Ciolos (1) cop16 (20) cop17 durban (5) cop18 doha (3) cop19 varsó (1) COP21 Párizs (8) cop21 Párizs (1) cop23 (1) csarna völgy (1) cselekedj (4) csernobil (2) cunami (1) demokrácia (1) dieselgate (1) divestment (1) dohányipar (1) EBRD (4) EFSA (1) egészség (1) éghajlatváltozás (39) éghajlatvédelem (3) EIB EBRD (1) élelmiszer-önrendelkezés (11) élelmiszer önrendelkezés (1) életmód (2) ellenállás (1) emberiség elleni bűntett (1) endokrin (1) energia (19) energiabiztonság (5) energiapolitika (1) energiatakarékosság (17) energiatudatosság (7) energia kutatás (1) erdő (2) eredményhirdetés (1) értékelés (6) esőerdők (1) EU (5) Európai Bíróság (2) Európai Bizottság (2) Európai Parlament (4) eu elnökség (1) eu költségvetés (2) fejlődő országok (1) fekete kígyó (3) felvonulás (1) fenntarthatóság (2) fesztivál (1) fiatal föld barátai (4) film (2) fogyasztás (9) föld (2) földrengés (2) földspekuláció (1) földszerzés (1) földtörvény (1) földzsákmánylás (5) Föld Barátai (4) föld barátai (27) föld napja (1) folyószabályozás (1) fotó (1) fukusima (2) fűszernövények (1) Game over (1) gáz (2) gazdasági (1) gázvezeték (1) génmanipuláció (2) génmódosítás (4) génpiszka (14) glifozát (3) globális akciónap (1) globalizáció (5) GMO (2) GMO-Kerekasztal (1) gólya (1) Green-Go (1) gyógynövények (1) gyomirtó (3) háztartás (3) hellókarácsony (1) hitel (1) honlapajánló (2) hulladék (1) hülyeség kora (1) IARC (2) ICS (2) igazságosság (1) ISDS (6) japán (1) jelentés (3) jó példák (1) Kalifornia (1) katasztrófa (1) képek (4) késés (1) kiadvány (1) Kína (1) Kishantos (3) kitermelőipar (1) klíma (3) klímapolitika (30) klíma igazságoság (5) költségek (4) konferencia (20) könyv (1) környezeti-társadalmi károk (1) közösségépítés (6) közösségi energia (9) közösségi kert (1) kukorica (1) kutatás (2) land grab (5) Lechner Judit (1) levél (1) lobbi (1) luxleaks (1) magvetés (2) Malmström (2) marco jelenti (19) Megnette (1) megújuló energia (7) Merkel (1) MFB (1) millenniumi celok (2) Mongólia (1) Monsanto (2) Monsanto Tibunal (1) MTVSZ (8) NAFTA (2) nemzeti parkok (1) Nemzetközi Energiaügynökség (1) no2ISDS (2) no gmo (1) nyári tábor (1) nyeleni europe forum (1) nyersanyagok (1) nyílt (1) offsetting (1) ökocídium (1) ökológiai lábnyom (1) olajpálma (1) olajszennyezés (1) olkiluoto 3 (1) önkénteseink (2) Otthon Melege (1) palagáz (1) pályázat (6) Párizsi Megállapodás (1) pénz (3) petíció (12) Philip Morris (1) Pozsony (1) pro natura svájc (1) radioaktív (2) rákkeltő (2) reaktor (3) regionális fejleztés (2) reménysugár (1) riadólánc (1) Rio+20 (1) romániai ősz (1) Roundup (2) Seattle (1) Seralini (1) shell (1) Sigmar Gabriel (2) Standing Rock (3) StopTTIP (19) strukturális alapok (2) sugárzás (2) szabadkereskedelem (21) szalmaépítészet (4) szavazás (1) szénerőmű (1) szökőár (1) tájfajták (2) talajpusztulás (1) technológia (1) természetvédelem (4) termőföld (7) tévutak (4) tilos rádió (1) tippek (5) tisza (1) toma jelenti (2) Trump (1) TTIP (22) TTIPkedd (1) TTIPleaks (1) TTIPtuesday (1) tüntetés (2) UNESCO (2) USA (2) Vallónia (1) válság (1) védett fajok (2) vegyianyagok (2) Verespatak (3) vers (1) verseny (2) vetélkedő (1) vetőmagok (1) vetőmagszennyezés (1) videó (1) video (10) világbank (2) világörökség (2) víz (2) vízgazdálkodás (1) vízierőmű (1) víztúlfogyasztás (1) VWgate (1) WHO (2) WTO (1)

Közösség

Kövess minket a Facebookon!

Olvass minket a Twitteren!