Egy héten belül kétszer is megállította az Európai Bizottság szabadkereskedelmi ámokfutási kísérleteit a luxemburgi székhelyű Európai Bíróság: múlt szerdán a Bíróság úgy döntött, hogy jogtalanul utasította el a Bizottság a Stop TTIP európai polgári kezdeményezés nyilvántartásba vételét; ma pedig úgy határozott a Bíróság, hogy Európai Unió jelenlegi formájában nem kötheti meg egyedül – tehát a tagállamok hozzájárulása nélkül – a szabadkereskedelmi megállapodást Szingapúrral.

Múlt szerdán éppen a transzatlanti szabadkereskedelmi egyezmények ellen fellépő szervezetek találkozóján vettünk részt, amikor megérkezett a jó hír Luxemburgból, hogy az Európai Unió Bíróságának döntése szerint a Bizottság jogtalanul utasította el két és fél évvel ezelőtt a Stop TTIP európai polgári kezdeményezés nyilvántartásba vételét. Természetesen mindenki ünnepelt: nekünk volt igazunk a Bizottsággal szemben, s szerdai döntés a demokrácia győzelmeként értékelhető.

De, azért kezdjük az elején: 2014 júliusában több mint 150 európai magánszemély és civilszervezet „Stop TTIP” néven európai polgári kezdeményezést indított, amelyben szorgalmazták, hogy az EU döntéshozói állítsák le az EU és az Egyesült Államok közötti, valamint az EU és Kanada közötti szabadkereskedelmi egyezmények (TTIP, illetve CETA) tárgyalásait. 2014 szeptemberében azonban az Európai Bizottság mondvacsinált okokra hivatkozva elutasította a Stop TTIP európai polgári kezdeményezés nyilvántartásba vételét.

A Bizottság döntését a kezdeményező szervezetek megtámadták a luxemburgi székhelyű Európai Bíróságnál. Ezzel párhuzamosan pedig, a demokratikus párbeszédben való részvétel eszközeként – a hivatalos európai kezdeményezések szabályainak megfelelően –, változatlan feltételekkel Stop TTIP „önszerveződő” európai polgári kezdeményezésre átnevezve elindították a TTIP és a CETA megállítását célzó aláírásgyűjtést. [1] Az európai polgári kezdeményezések során megkövetelt egymillió aláírást többszörösen túlteljesítve, 12 hónap alatt több mint 3,26 millió aláírás gyűlt össze.

Az Európai Unió Bírósága szerdai döntésében helyt adott a Stop TTIP európai polgári kezdeményezést benyújtó civil szervezetek keresetének, és megsemmisítette a kezdeményezés nyilvántartásba vételét elutasító bizottsági határozatot. Az Európai Bíróság indoklása szerint a Stop TTIP európai kezdeményezésre vonatkozó javaslat nem képez megengedhetetlen beavatkozást a folyamatban lévő jogalkotási eljárásba, hanem egy demokratikus vita megfelelő időben történő jogszerű megindítása.

Az Európai Bíróság döntése tehát igazolja, hogy jogilag megalapozottan indítottuk el a Stop TTIP európai polgári kezdeményezést, amelynek nyilvántartásba vételét teljesen jogtalanul tagadta meg az Európai Bizottság. A Bizottság határozatát megsemmisítő törvényszéki döntés jelentős győzelem az európai polgárok és a demokrácia számára. Ezután az európai döntéshozók már nem tehetik meg, hogy ne vegyék figyelembe az európai polgárok millióinak akaratát. Ezért az továbbra is azt kérjük a magyar kormánytól és országgyűlési képviselőinktől is, hogy utasítsák el az EU és Kanada közötti szabadkereskedelmi egyezmény (CETA) ratifikálását, és szorgalmazzák a TTIP-tárgyalások végleges leállítását.

Így ünnepelték a 25 országból érkezett aktivisták az Európai Bíróság döntését (fotó: Seattle to Brussels hálózat)

Az Európai Bizottság által az elmúlt években kezdeményezett szabadkereskedelmi egyezmények (TTIP, CETA és társai) kapcsán a másik vitatott kérdés az volt, hogy azok kizárólag uniós hatáskörbe tartoznak vagy vegyes egyezménynek minősülnek, így a szükséges-e a tagállamok jóváhagyása is ahhoz, hogy hatályba léphessenek. Ezért a Bizottság az EU-Szingapúr kereskedelmi egyezmény kapcsán az Európai Bírósághoz fordult, arra számítva, hogy a Bíróság kimondja, az ilyen egyezmények kizárólag uniós hatáskörbe tartoznak. Hát, nem jött be a Bizottság számítása: az Európai Bíróság mai döntésében világosan leszögeztet, hogy az EU-Szingapúr szabadkereskedelmi "megállapodásnak a közvetlen befektetéseken kívüli külföldi befektetésekre, valamint a befektetők és az államok között[i] vitarendezésre vonatkozó rendelkezései nem az Unió kizárólagos hatáskörébe tartoznak, ezért a megállapodás a jelen helyzetben nem köthető meg a tagállamok részvétele nélkül."

A mai döntés egy olyan időszakban született, amikor Európa-szerte egyre erősödik az állampolgárok aggodalma ezekkel a "trójai" egyeményekkel szemben, amelyek lehetővé tennék a külföldi befektetők számára, hogy "offshore-bíróságokon" bepereljék azokat a kormányokat, amelyek állampolgáraik vagy környezetünk védelme érdekében hoznak meg bizonyos jogszabályokat, intézkedéseket.

Természetesen az Európai Bíróság mai döntése precedens jelleggel érvényes a továbi "új generációs" szabadkereskedelmi egyezményekre (CETA, TTIP és társai) is. Ez tulajdonképpen azt jelenti, hogy ezeket az egyezményeket az EU tagállamok parlamentjeinek is ratifikálnia kell ahhoz, hogy teljes körűen hatályba léphessenek.

Az, hogy a tagállami parlamenteket is be kell vonni a szabadkereskedelmi egyezmények ratifikálásába, lehetővé teszik az alaposabb demoratikus vitát és az állampolgárok véleményének felerősítését. Minden jövőbeni kereskedelmi egyezmény kapcsán, amelyek tartalmazzák a befektetésvédelmi rendszerek (a klasszikus,  "választott bíróságnak" nevezett befektető-állam vitarendezési mechanizmus vagy a CETA-ban szereplő befektetői bírósági rendszer) valamilyen formáját, a tagállami parlamentek ratifikálására lesz szükség. Ezen "trójai" egyezmények negatív hatásainak elkerülése érdekében továbra is arra kérjük az országgyűlési képviselőinket, hogy utasítsák el az olyan kerekedelmi egyezményeket, amelyek különleges előjogokat biztosítanak a külföldi befektetőknek.

A szabadkeresledelmi egyezmények körüli jogi csata ezzel a két döntéssel még nem ért véget. Számos szakértő szerint ugyanis az EU-Kanada szabadkereskedelmi egyezményben szereplő befektetői bírósági rendszer ellentétes az uniós joggal. Ezért tavaly ősszel a belga kormány megígérte, hogy az Európai Bírósághoz fordul, hogy kikérje a testület véleményét arról, hogy az egyezmény összhangban van-e az uniós joggal. A mai döntés fényében ideje lenne, hogy a belga kormány (és esetleg a szlovének) megtegye az ígért lépést, még mielőtt az EU-tagállamok sorra elkezdenek ratifikálni egy potenciálisan jogellenes kereskedelmi egyezményt.

Jegyzetek:

[1] Mivel időközben lezárultak az EU és Kanada között a tárgyalások az Átfogó Gazdasági és Kereskedelmi Egyezményről (CETA), ezért a kezdeményezés célja annyiban módosult, hogy a döntéshozóktól a TTIP-tárgyalások leállítása mellett a CETA ratifikálásának elutasítását szorgalmazták az aláírásgyűjtő íven.