A kínai parlament jóváhagyta a Párizsi Megállapodást, Obama az USA elnöke pedig aláírta a Megállapodás elfogadásáról szóló nyilatkozatot, így mindkét ország formálisan részese lesz a Megállapodásnak. Ezt értékelve összeszedtünk néhány érdekes tényt és ábrát Kínáról, a megújuló energiákról és a helyzetről - mennyire vagyunk megmentve?
Gondolatok a Kína-USA bejelentés kapcsán…
1. Mindkettő fontos lépés a felektől és a Megállapodás formális jóváhagyási (ratifikációs) folyamatát is előreviszi, hiszen a Megállapodást a globális kibocsátás min. 55%-áért felelős országoknak kell elfogadnia ahhoz, hogy életbe léphessen. Az USA és Kína együttesen a globális kibocsátások közel 40%-áért felelős. (A ratifikációval az adott szerződést vagy megállapodást az ország jogszabályai közé iktatják, nemzeti nyelven a szövegét kihirdetik és hatályba léptetik).
2. A bejelentés mutatja, hogy a kínai kormány komoly éghajlatvédelmi lépéseket szándékozik tenni, elismeri a nem-cselekvés súlyos hatását a kínaiakra, a kínai környezetre és gazdaságra. Ennek keretében vállalnák, hogy 2030-ig 60-65%-kal csökkentik az egységnyi GDP-re eső üvegházgáz-kibocsátásukat 2005-höz képest, és hogy az energiamixük legalább 20%-át megújulók teszik ki 2030-ra. Ehhez a gazdaságot alacsony kibocsátásúvá alakítják át, fosszilis energia helyett megújuló energiába fektetnek be. Ez a kínai kibocsátás-csökkentési terv azonban egyelőre csak szándéknyilatkozat. A Párizsi Megállapodás alapján nem kell nemzetközi jogi kötelezettséget vállalniuk, tehát anélkül hagyhatják jóvá a Megállapodást.
Mindenesetre a gyorsan növekvő ill. fejlődő országok egyelőre többet vállaltak a Megállapodáshoz a kibocsátás-csökkentés terén, azaz lehetőségeikhez képest jobban kivennék a részüket, mint a fejlett országok. Viszont még ennél is több és sürgősebb vállalásra van szükség a klímaváltozás kordában tartásához.
3. Obamát otthon sokan próbálták meggyőzni, hogy az USA ne írja alá a Megállapodást, köztük republikánus szenátorok. Az USA formálisan részese lett a Párizsi Megállapodásnak az azt „elfogadó” nyilatkozat elnöki aláírásával és átadásával. Az okmányt szokatlan módon a G20 idején Kínában adta át az USA-elnök (és a kínai elnök is) az ENSZ-főtitkárnak.
Anno éppen az USA miatt nem lett formálisan Párizsi Jegyzőkönyv (a Kiotói Jegyzőkönyv mellett) , hanem Megállapodás. Így az USA-nak nem kellett ratifikálnia, hanem úgy tekintették, hogy az „csak” az eredeti 1992. évi klímás ENSZ Keretegyezmény egy végrehajtási eszköze, aminek jóváhagyásához elegendő az elnöki jogkör – a republikánusok így nem tudták megakadályozni. (Ld. a Kiotói Jegyzőkönyv aláírását később a republikánus többség visszavonatta). Igaz, az USA környezetterhelés-csökkentő vállalásai eddig elég gyengék.
4. A klímaváltozás káros hatásai már világszerte tapasztalhatók, rekord-döntögető hőmérséklet-emelkedéseket mérnek, eközben a Párizsi Megállapodás még mindig túl gyenge a szükséges klímavédelmi válaszok terén. Életbe lépése esetén is legalább 3,4 C fok lenne a globális átlaghőmérséklet-emelkedés, pedig a kritikus 1,5 C fokos emelkedésen belül kellene maradni - ehhez még ebben az évtizedben kell komoly vállalásokat tenni.
5. Arra van szükség, hogy Obama elnök és más fejlett országok vezetői jelentős kibocsátás-csökkentési vállalásokat tegyenek erre az évtizedre, és a fosszilis- és atomenergiát támogató közpénz-folyamokat irányítsák át az energiatakarékos, megújuló alapú gazdaság fejlesztésére. Sok fejlődő ország már előbbre tart ebben.
Kína és a megújuló energia: bíztató elemek is vannak
- A megújulók fejlesztése előtt elsőbbséget kell kapjon az energiahatékonyság, energiatakarékosság. Kína korábban 2003 és 2030 közöttre 30 százalékkal vállalta csökkenteni az energiaintenzitását, azaz az egységnyi GDP megtermeléséhez felhasznált energia nagyságát. 2013-ban az Ázsiai Fejlesztési Bank 853 millió dollárt fektetett energiahatékonysági projektekbe.
- Árnyalja azonban a képet, hogy az utóbbi években tapasztalható energiaintenzitás-csökkenéshez hozzájárult a korábbi extra gyors gazdasági növekedési ráta csökkenése is. Továbbra is jelentős a cementiparból származó szén-dioxid kibocsátás és a növekvő metán-kibocsátás is.
- A Kínában termelt szél- és napenergia jobban nőtt, mint Kína teljes áramigénye, azaz az új áramigényt mind ezekből a megújuló forrásokból fedezték.
- A Kínában termelt szél- és napenergia növekménye 2015-ben nagyobb volt, mint Dánia teljes áramigénye.
- A világban 2015-ben újonnan telepített szélerőmű kapacitás fele ill. az új napelem kapacitás negyede Kínában történt.
- Kína 31 GW új szélenergia kapacitást telepített 2015-ben, ami azt jelenti, hogy átlag az év minden órájában egy nagy szélturbinát állított. Ugyanekkor 15 GW napelemet telepített, azaz az év minden órájában több mint egy futballpályányit.
- Az új kínai megújuló energia célok hasonló szintű megújuló kapacitás-bővítést irányoznak elő 2020 végéig. Ez a következő 5 évben az Egyesült Királyság teljes áramtermelési kapacitásának megfelelő kapacitás-bővítést jelent Kínában.
- Kína szénigénye már harmadik éve esik. A szén a legnagyobb, és néhány évvel ezelőttig a leggyorsabban növő szén-dioxid kibocsátási forrás globálisan. Egyúttal a legsúlyosabb légszennyező, közel 400 ezer ember haláláért felelős a világon.
Az előrejelzések szerint a kínai üvegházgáz-kibocsátás 2030 táján érheti el a csúcsát a jelenlegi trendek alapján.
Kína és az álmegoldások: nem múló affér
- Ugyanakkor Kína évek óta jelentős összegeket öl saját palagáz kitermelése fejlesztésébe. Ez azonban csak drága, környezetileg és társadalmilag káros, agresszív technológiával lehetséges.
- Exportálni kívánja nukleáris ipari technológiáját, berendezéseket, részegységeket. Sokfelé tárgyalnak: egyrészt újabban a szaúdiak felé, másrészt erőltetik a briteket: a britek vagy felhúzzák kínai pénzből a világ legdrágább atomerőművét, vagy ne is számítsanak jó kereskedelmi egyezményre. Közben pedig egyre-másra jönnek a hírek a kínai atomerőművek problémáiról, titkolózás övezte biztonsági vizsgálatokról.
A világ és a megújuló energiák - friss ábrákon
Az ábrákról egy hasznos rövid elemzés itt.
Kína felelősségéről az éghajlatváltozás terén itt.