Közösségi Energia programunkban Skóciától Lengyelországig számos közösséget megismertünk, és azon dolgoztunk, hogy itthon is minél több olyan energiatakarékos és megújuló energia kezdeményezés induljon, amelynek hasznából minél többet részesül a helyi közösség. A skótok után most a lengyel és spanyol jó példákat mutatjuk be és azt is, hogy mit tanulhatunk belőlük itthon.
Biogáz-hálózatba kapcsolt lengyel települések
Lengyelország első energiaszövetkezete 2014. júniusában alakult egy energetikai magáncég (BioPower), egy ESCO és négy helyi önkormányzat részvételével a Lublini régióban. A „Mi Energiánk” (Nasza Energia) szövetkezet 15 db 0,5-1 MW energia és hő előállítására alkalmas, önkormányzati területen telepített biogáz-üzemet köt össze egy ún. energia rácsban. Az üzemek tehát egy autonóm hálózatban kapcsolódnak össze, amely kiegyensúlyozza a rendszert. Az egyik termelő egység csomóponton át a nemzeti villamosenergia-rendszerhez is csatlakozik, így ha az autonóm rendszerben nettó többletenergia-termelés lép fel, azt el tudják adni a nemzeti hálózatba. Alapesetben a megtermelt energia a tagok energiaszükségletét fedezi. A rendszerbe kapcsolt biogáz-üzemek helyben termelt biomasszát használnak, így járulnak hozzá a helyi fejlesztéshez és munkával látják el a helyi gazdálkodókat, amellett, hogy a szövetkezeti tag önkormányzatokat (középületek, közvilágítás) és helyi lakosokat a rövid ellátási láncnak köszönhetően akár 20%-kal olcsóbban látják el árammal és hővel.
A szövetkezeti tagság nyitott minden egyéni és vállalati lengyel szereplő számára; minden tag egy szavazattal rendelkezik a szövetkezet közgyűlésében, függetlenül attól, hogy hány részvénye van. A projekt beruházási szakasza 7 évre tervezett. A tagok rendszeres információt kapnak az energiatermelésről és -fogyasztásról; egyszerűsített energia-szerződést kötnek. A projekt teljes költsége kb. 36 millió euró, melynek 70%-át a regionális operatív programból tervezik fedezni. További támogatókat és befektetőket keresnek a fennmaradó költségek fedezésére.
Mit tanulhatunk a példából?
2016-ban a főbb kihívások, amely más hasonló kezdeményezések számára is hasznos tapasztalat: 1. A potenciális szövetkezeti tag ill. biomassza-beszállító gazdálkodókat fontos már a projekt elején megkeresni, és velük egyeztetve kialakítani a rendszert, mert utólag sokkal nehezebbnek bizonyult a gazdálkodók toborzása. 2. Hasonlóan, az önkormányzatok aktivitását is erősíteni kell a közös pénzügyi-adminisztratív tervezéssel, és sok egyeztetésre, az önkormányzati helyi energetikus ill. koordinátor rendszeres képzésére és konzultációjára van szükség ahhoz, hogy maguk az önkormányzatok is kellő szerepet vállaljanak a projektben. 3. A magyarhoz hasonlóan húzódó lengyel megújuló energia törvény és a kapcsolódó áramátvételi támogatási rendszer (amely jelenleg a nagy állami cégeknek kedvez) jobban segítse elő a kis- és közepes közösségi energia kezdeményezések alakítását és fenntartását; megbízható jogi keret hiányában ezek nehezen működnek. Jelenleg ugyan van némi állami támogatás a prosumer-ek (energiatermelő és egyben -fogyasztó, ilyenek a közösségi energia kezdeményezések is) számára, és a fel nem használt energiafelesleget a kisebb prosumer-ek el tudják adni a hálózatba, de a nagyobb közösségi energiaprojektek jelenleg (2016) még el vannak tiltva ettől.
Infók: http://www.power-to-the-people.net/2014/11/local-energy-brings-greater-democracy-in-poland/ ,http://nasza-energia.com/en/
Spanyol Napkert és "brilliáns" települési komplex energiaprogram
Spanyolország első megújuló energiaszövetkezete a 2011-ben Barcelonában alapított Som Energia (Mi vagyunk az energia), amely mára több mint 26 ezer tagot és 36 ezer áram-vásárlót számlál. €100 letét fejében lehet taggá válni, a tag jogosult megújuló energia kedvező vásárlására (normál áram áron, kedvező áramszerződéssel), és részesedhet a megújulós fejlesztések 4-7%-os nyereségéből. Ugyanis a szövetkezet bevételeiből folyamatosan bővítik, fejlesztik a szövetkezet tulajdonában levő megújuló energia termelő berendezéseket (napelem, szélfarm).
A Huerta Solar (Napkert) egy non-profit üzleti vállalkozással (Ecooo) társult energiaszövetkezet, amelyben bármely spanyol lakos társtulajdonosa lehet tetőkre helyezett napelemeknek, egy vagy több pénzügyi holding segítségével. Az első napkert, egy 20 kW-os (33070 kW/év) naperőmű a DK-i Sisante városban már össze is gyűjtötte a szükséges 100 befektető tagot. A Föld Barátai Spanyolország és az Ecooo 2016-ban már a Huerta Solar 2 alakításán dolgozik, amely 10kW-os napelem farm Leganés-ben, Madridhoz közel, és már €100 –tól részesedés váltható a projektbe.
A Barcelona melletti Rubí településen 2013-tól futó „Rubí Brilla” projekt jó példa arra, hogy közösségi szinten is érdemes a leghamarabb megtérülő befektetéssel, az energiafelhasználás csökkentésével kezdeni. A szemléletformálással és főleg low-tech megoldásokkal elért megtakarításokat visszaforgatják a közösség további tagjai részére, így egyre több lakost elérve egyre nagyobb mértékben képesek gátat szabni a településről kiáramló energiaköltségeknek. A program kiterjed minden szereplőre:
RUBI BRILLA programelemek: |
|||
Közszektor: |
Ipari szektor: |
Kiskereskedelem: |
Háztartások: |
Energiahatékonyság és megújuló energia (EE-RES) program a közigazgatásban:
- szemléletformálási program - iskolákban: EURONET 50/50 program
|
Pilot projekt a Katalán Térképészeti Közintézettel (ICC)
Vezető cégekkel EE-RES tudásmegosztás, hálózatosodás
Tripla Helix Modell: megállapodás a Városi Tanács és a Barcelonai Műszaki Egyetem között
SmartCom: intelligens energia menedzsment és telekommunikációs szolgáltatások |
Környezettudatos üzleti modellek:
- Energia auditok
- Jó gyakorlatok (ön)ellenőrző lista - RES használata: hozzáadott üzleti érték
“Fenntartható business” brand
|
A családok reprezentatív részét célzó EE-RES pilot projekt
Energia auditok
Térinformatikai tanulmány (GIS Study): a város energetikai térképe (napkataszter stb.)
Energiaszegény családok támogatása |
Mit tanulhatunk a példából?
Spanyolországban 2015-ben életbe léptettek az egyéni energiatermelőket igazságtalanul és visszamenőleg sújtó különadót – köztük azokra, akik a saját háztetejükre napelemeket raktak, hogy saját részre áramot termeljenek. Még ebben az energia-demokráciával szembemenő szabályozási környezetben is alakítanak spanyol lakosok energiaszövetkezeteket, amely a közösségi energia koncepció sokrétű előnyeit mutatja. 2015-ben az adó hatására csak 50 MW új fotovoltaikus kapacitást építettek be az országban, ennek viszont legalább fele közösségi energiás kezdeményezés volt! Példamutató a lakosság elkötelezettsége is, 2015 szeptembere óta töretlen a példamutató ‘Libera al Sol’ (Szabadítsd fel a Napot!) társadalmi kampány, amely a hátrányos jogszabályi környezet javításán és a lakosság szemléletformálásán, mozgósításán dolgozik.
Infók: https://www.somenergia.coop/es/welcome-to-som-energia/
Az alábbi kisvideó jól összefoglalja a Rubí Brilla program elemeit, angolul:
A következő posztban a hazai közösségi energia terveket, ötleteket ismerhetitek meg.
Fotók forrása: naszaenergia.com, facebook.com/ecooo.revolucionsolar
További infók, anyagok: www.mtvsz.hu/kozossegi_energia