Léptek-e előre a párizsi ENSZ klímatárgyalásokon a hét elején?

Írta MTVSZ_Alexa , 2015. december 09. 11:43 , Hozzászólsz?

Címkék: éghajlatváltozás klímapolitika COP21 Párizs klíma igazságoság

 

dr. Faragó Tibor napi tudósítása a párizsi nemzetközi klímatárgyalásokról. 

 

2015.12.09 szerda: folytatódik a dráma, pedig már csak 2 nap maradt hátra.

A globális probléma tudományos hátterét, veszélyességét és a lehetséges teendők sokféleségét ma újra hangsúlyozták az éghajlatváltozással foglalkozó kormányközi testület új elnökségének tagjai (élükön az új dél-koreai IPCC-elnökkel: az alábbi képen középen). Arra utaltak, hogy az új Megállapodásnak összhangban kell lennie e testület legutóbbi jelentésében foglalt becslésekkel és ajánlásokkal.

    

 

A Párizsi Megállapodás újabb szövegtervezete látott ma délután napvilágot, amely a francia elnökség, illetve az általa felkért és az elmúlt napokban a tematikus egyeztetéseket vezető miniszterek szerint a lehetséges kompromisszumokat tartalmazza a legtöbb vitatott témakörben. Ezt délután 3-kor nagy elégedettséggel jelentette az ülésszak elnöke, L. Fabius francia külügyminiszter.

 

 

A kormányzati delegációk elvonultak az új szöveg elemzésére, a civil szervezetek többszáz képviselője pedig a tervezettel kapcsolatos elégedetlenségének egy nagy demonstrációval adott hangot (ld. alább). A legfőbb problémát a civilek szerint az jelentheti, hogy a szöveg rendkívül óvatos, gyenge lett a közös cselekvés konkrétabb céljait és a fejlődők speciális helyzetét illetően, beleértve a különösen sérülékeny országok támogatásának fontosságát.

 

 

A delegációk a késő esti találkozón mondhatták el véleményüket a tervezetről. Néhány kevésbé „érzékeny” kérdésben láthatóan sikerült többé-kevésbé áthidaló megfogalmazásokat találni (pl. a „klímabarát” technológiákkal kapcsolatos teendők és nemzetközi együttműködés ügyében), de egyelőre továbbra is különösen eltérőek az álláspontok többek között az alábbi témákban:

  • a +2°C-os küszöbérték mellett az arra való utalás, hogy már a +1,5°C-os szint átlépése is kockázatos a leginkább sérülékeny társadalmak számára;
  • megadható-e számszerűen az, hogy 2050-re milyen mértékű globális kibocsátás-csökkentést kellene elérni; az ezzel kapcsolatos teendőknél figyelembe vehető-e, hogy az elmúlt évtizedekben jelentősen megváltozott több fejlődő ország helyzete, gazdasági súlya, környezet-terhelése;
  • köteles lesz-e minden ország meghatározott időközönként (5 évenként) közzétenni azt, hogy a rákövetkező időszakban milyen és mekkora mértékű kibocsátás-mérséklési intézkedéseket fog tenni (a legkevésbé fejlett országok kivételével); e feladat teljesítése miként függ majd a fejlődő országoknak nyújtott támogatástól; e nemzeti vállalásokat, intézkedéseket tartalmazó dokumentumok a nemzetközi Megállapodás mellékletei (azaz részei) lesznek vagy azokat „csak” a titkárság által kezelt web-es nyilvántartásban teszik majd közzé;
  • maradhat-e a Megállapodásban hivatkozás (ha nem is „néven-nevezetten”) a nemzetközi kvóta-transzferek lehetőségére (emisszió-kereskedelemre stb.);
  • a „veszteségek és károk” ügye nagyobb hangsúlyt kap-e önálló együttműködési mechanizmusként megjelenítve azt vagy csak továbbra is az alkalmazkodás témaköréhez kötődően;
  • a fejlődő országok feladatainak ellátásához a nemzetközi együttműködés keretében alapvetően a fejlett országoknak kell támogatást nyújtaniuk vagy ebben minden országnak részt kell vennie. A fejlett országok részéről 2020-tól számítva e támogatás alapszintje 100 milliárd$/év és azt majd fokozatosan növelni kell, avagy csak egy általánosabb utalás legyen e támogatások mértékének fokozatos növelésére;
  • az egyes országok által vállalt és végrehajtott intézkedésekről szóló beszámolók rendszeressége, átláthatósága és mások általi értékelése: egyöntetű vagy a fejlett és fejlődő országokra nézve eltérő előírások legyenek (azaz szigorú előírások a fejlettek esetében);
  • a hatálybalépés feltétele (azaz, hogy pl. a „nagykibocsátók” csatlakozása nélkül ne léphessen hatályba az új Megállapodás).

Késő este a delegációk mintegy két órán keresztül sorolták – néhányan felettébb drámai hangsúllyal - súlyos fenntartásaikat az új tervezettel kapcsolatban és ez azt jelenti, hogy a késő éjszakába nyúlóan fogják folytatni a tárgyalásokat, majd azok eredményeképpen holnap vagy akár csak az ülésszak legutolsó napján dőlhet el, hogy sikerül-e egy újabb változattal valóban közelebb kerülni a megállapodáshoz.

 * * *

 

 12308091_925902790779679_138624316125792560_o.jpg

 

2015. 12. 08. kedd

Minden (bőségesen) fennmaradt tárgyalási témakörben egész nap folytatódtak az egyezkedések számos ország esetében már a minisztereik által vezetett kormányzati delegációk között. Eközben rengeteg kísérő eseményre is sor került, amelyeken szakértők, kutató intézetek, civil szervezetek, nemzetközi üzleti körök képviselői ismertették eredményeiket, javaslataikat, álláspontjukat. Az ülésszaknak helyt adó könnyűszerkezetes és részben sátorszerű építményekből álló helyszín óriási területet, nagyon sok termet, kiállítási pavilont, delegációs helységet foglal magában, ahol rengeteg kormányzati delegációtag és megfigyelői státusszal rendelkező résztvevő, valamint újságíró mozog, tárgyal, előad, információt cserél, nyilatkozik, internetezik stb., s akik biztonságára is láthatóan sokan vigyáznak.

 

A kormányzati delegációk közötti tárgyalásoknak helyt adó zártkörű formális és informális munkabizottságok és csoportok száma megszaporodott összhangban azzal, hogy végül a tervezett Megállapodás és a kapcsolódó Határozat minden részéről elő kell majd állni valamilyen elfogadásra ajánlható szövegváltozattal. Ennek megfelelően részben párhuzamosan, részben egymást követően a következő témakörökben folyik az egyezkedés: a fejlődő országok támogatása (pénz, technológia, kapacitások), különbségtétel (elsősorban a fejlettek és a fejlődők között a kibocsátás-szabályozásra, a finanszírozásra, a beszámolási teendőkre vonatkozóan), a hosszútávú célok és azokkal összhangban a teendők rendszeres felülvizsgálata; a 2020-ig esedékes célok (hiszen az új Megállapodás 2020   utánra szólna); alkalmazkodás és veszteségek-károk; a Megállapodás preambuluma (általános célja, fogalmai, alapelvei stb.); az erdőkkel, erdőgazdálkodással kapcsolatos célok, teendők, együttműködés; a speciális együttműködési mechanizmusok (nemzetközi „piaci” és „nem-piaci” eszközök, az előbbi alatt értve, de nem néven-nevezve az „emisszió-kereskedelmet” is); a kibocsátás-csökkentési beavatkozások negatív hatásainak kezelése; a megfelelési eljárások (amikor valamely ország nem teljesíti a vállalt feladatait).

17729_10153144461230280_6927243027281464169_n.jpg

 

Mindezen témakörökben az egyeztetések, kompromisszumkeresések fejleményeiről a késő esti órákban kaphatott csak minden résztvevő tájékoztatást a „Párizsi Bizottság” nyilvános ülésének keretében. Ezek alapján számos témakörben valamelyest közeledni látszanak a felek álláspontjai, avagy talán helyesebben fogalmazva kezd kialakulni, hogy meddig, milyen mértékben hajlandóak engedni saját eredeti álláspontjaikból. Továbbra is a legnehezebben áthidalhatónak a fejlett és fejlődők számára a leendő Megállapodásban rögzíthető kötelezettségek, feladatok megkülönböztetése látszik, azaz elsősorban annak valamilyen formában, módon való megjelenítése, hogy az elmúlt évtizedekben jelentősen elkezdett megváltozni a globális környezetterhelésben egyes országok, országcsoportok részesedése. Minden más ügyben erősödik annak lehetősége, hogy valamilyen kompromisszumok kialakuljanak, így pl. a +2°C „küszöbérték” mellett a nagyon sok sérülékeny fejlődő ország által elvárt +1,5°C érték említése is a leendő szövegben és ennek figyelembevétele pl. a globális szintű kibocsátás-csökkentés majdani ütemezésében és az alkalmazkodási felkészülésben; az éghajlatváltozásnak tulajdonított „veszteségek és károk” ügyének hangsúlyosabb megjelenítése stb.

 

A korábban említett kritikus témák mellett ezúttal néhány további sajátos témát célszerű még kiemelni. A felek nemcsak a 2030-ra vonatkozó köztes közös számszerűsített cél megfogalmazását adták fel, hanem általában is az ú.n. még kibocsátható karbonmennyiségre való utalást („carbon budget”), amiből valamiképpen levezethető lenne – az eddigi történelmi kibocsátások számításba vételével – az, hogy kinek mennyit lehetne még kibocsátania. Ehelyett alakult ki a felek által majd önkéntesen meghatározható vállalások megtétele (Nationally Determined Commitments/Contributions, NDCs), amelyeket majd – feltételezhetően - először a leendő Megállapodáshoz való csatlakozáskor kell közzétenni. Egyelőre továbbra is vitatott az, hogy majd pl. ötévenként át kellene tekinteni a vállalások végrehajtását és elégségességét, s ennek alapján mindenkinek meg kellene újítania vállalásait a rákövetkező időszakra: e megközelítés általános „kötelezettségként” számos fejlődő ország számára nehezen elfogadhatónak látszik. Egyelőre alig esik szó arról, de rendkívül fontos lehet majd végül, hogy milyen feltételhez kötik az új Megállapodás hatálybalépését; emlékeztetőül: annak idején az 1997. évi Kiotói Jegyzőkönyv hatálybalépése majdnem meghiúsult egy ilyen szigorú feltétel miatt, e Jegyzőkönyv 2012. évi módosítása, 2020-ig való „meghosszabbításának” hatályosulásához pedig 144 ország csatlakozása lenne szükséges, aminek teljesülése még felettébb kétséges. Tehát akármilyen jó vagy kevésbé jó lesz a Párizsi Megállapodás: ez csak egy „papír” marad, ha egy szigorú feltétel miatt nem vagy csak nagyon sokára tud hatályba lépni.

 

Az ülésszakot vezető francia elnök bejelentése szerint ma éjfélig lehet még egyezkedni a fent említett zártkörű munkacsoportokban és azok eredményeinek figyelembevételével holnap du. 1-kor közzéteszik a Megállapodás és a kapcsolódó Határozat újabb tervezeteit. Nemcsak a sok megfigyelő státuszú részvevő, hanem maguk a kormánydelegációk is majd csak akkor fognak tisztábban látni abban, hogy az álláspontjaikat mennyire tükrözik a vitáikat e napokban vezető miniszterek, ill. a francia elnökség által „megajánlott” kompromisszumok. Egyúttal ekkor lesz látható az is, hogy összességében az újabb tervezet mennyire lehet valóban hatásos eszköz az adott globális probléma megoldásához vezető úton.

* * *

yfoee-rigged-game3.jpg

 

2015. 12.07. hétfő

A mai nappal hivatalosan a párizsi ülésszak „magasszintű” (tkp. miniszteri szintű) szakasza vette kezdetét: a plenáris ülésen a kormányzati delegációkat vezető miniszterek és más vezetők mondhatták el beszédeiket. Eközben az új Megállapodás („Paris Agreement”) december 5-én közreadott tervezetének számtalan „nyitott” részéről folytak a tárgyalások a „Párizsi Bizottság” égisze alatt négy informális munkacsoport keretében (ld. tegnapi összefoglalómat).

 

A munkacsoportokat vezető miniszterek (az ülésszak elnökétől, L. Fabius francia külügyminisztertől kapott mandátum szerint) az egyes országokkal, országcsoportokkal együttes és kétoldalú megbeszéléseket folytattak, ill. folytatnak majd holnap annak érdekében, hogy felmérhessék, miként lehet kompromisszumokat ajánlani az egyes országcsoportok által eddig képviselt és támogatott – egymásnak ellentmondó - szövegváltozatok áthidalására. A delegációk általában elégedettségüket fejezték ki a francia elnökség minden félre kiterjedő egyeztetési készségével, de mielőbb látni akarják azt, hogy az egyeztetések alapján milyen konkrét megszövegezést fognak ajánlani, közzétenni a munkacsoportok vezetői. Márpedig nagyon kevés idő maradt, hiszen a ma elhangzott menetrend szerint az újabb, „tisztább” (sokkal kevesebb nyitott opciót tartalmazó) teljes szövegváltozattal szerda estig kell(ene) elkészülni.

 

Mint eddig, továbbra is a legnehezebben feloldhatónak látszó ellentétes álláspontok a fejlett és fejlődő országok kibocsátás-szabályozási céljaival, feladataival és ezek nemzetközi jogi státuszával, a nemzetközi finanszírozási (és ahhoz is kapcsolódó technológiai együttműködési, valamint kapacitásépítési) ügyekkel, az éghajlatváltozásnak tulajdonított „veszteségek és károk” elismertetésével, a vállalások végrehajtásának átláthatóságával; a 2020-ig a fejlettek által vállalt kötelezettségek helyzetével kapcsolatosak. Ezek sorában a fejlett és a fejlődő ország feladatainak megkülönböztetése volt és maradt talán a legkényesebb kérdés: legyen szó akár a kibocsátás-szabályozásról és a finanszírozásról, akár a vállalt feladatok teljesítéséről szóló beszámolási, adatszolgáltatási teendőkről, s ezen információk ellenőrizhetőségéről. Az említett témakörökön túlmenően néhány delegáció hiányolta, hogy nincs a mostani egyeztetések napirendjén a „megfelelési eljárások” kérdése (azaz annak kezelési módja, ha valamely fél majd nem tenne eleget vállalt kötelezettségeinek, feladatainak).

 

A francia elnökség tehát nagyon diplomatikusan, nagyon együttműködően szervezi napról-napra az egyeztetéseket (okulva bizonyos korábbi problémákból), de az igazság pillanata újra akkor jöhet el, amikor papíron kell feketén-fehéren közreadniuk az e napokban folyó megbeszélések alapján a Megállapodás és a kapcsolódó Határozat újabb szövegváltozatait. Ha erre valóban szerda este kerül sor, akkor egy nap marad arra, hogy az egyes szövegrészek közötti koherenciát is figyelembe vegyék és a továbbra is nyitott részekkel kapcsolatban „csomag-alkuk” születhessenek. Remélhetően a végül elért számtalan kompromisszum nem azt fogja eredményezni, hogy lesz egy konszenzussal ugyan talán elfogadható, de minden lényegesebb konkrétumot mellőző Megállapodás-tervezet. Ennek veszélyére utalt ma a „Párizsi Bizottság” esti ülésének végén az Európai Bizottság témáért felelős tagja (M.A. Cañete), aki az EU nevében szólalt fel.

A napi értékelések szerzője:

dr. Faragó Tibor, Paris/Le Bourget

(A párizsi ülésszakra a Magyar Természetvédők Szövetsége,
a „Föld Barátai” nemzetközi civil szervezet tagja delegált.)

 

 2. kép: Sébastien Thibault művész illusztrációja, http://www.agoodson.com/portfolio/sebastien-thibault/

A bejegyzés trackback címe:

https://mtvsz.blog.hu/api/trackback/id/tr438152268

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.

MTVSZ blog

A Magyar Természetvédõk Szövetsége (MTVSZ) blogbejegyzései.

Hozzászólások

Címkék

#10YearPhone (1) 1% (1) 7tévhit klímaváltozásról (1) Áder János (1) adócsalás (2) adóelkerülés (1) adóigazságosság (3) adományozás (1) adóparadicsomok (2) Ág (1) Agent Orange (1) agroökológia (12) agroüzemanyagok (3) Agua Zarca (1) airport (1) ajánló (1) akció (5) akciónk (2) aktivizálódj (38) aláírásgyűjtés (5) Álló szikla (1) alma (1) arany (1) aranybánya (2) atom (4) atomerőmű (5) Aurul (3) Ausztria (1) autóipar (2) autómentes nap (1) A fák titkos élete (1) A természet jelbeszéde (1) A természet rejtett hálózata (1) Bankfigyelő (5) bankok (3) bánya (9) bányaprojekt (3) bányászat (3) Baranya (1) barátai (1) Bayer (1) BAZ (1) Belgium (2) beporzók (18) Berlin (1) Berta Cáceres (2) BindingTreaty (8) biodiverzitás (5) biogazdálkodás (1) biokert (2) biológiaisokféleség (1) biomassza (3) bólintsrá (1) borsod fejlesztéséért (6) börzsőny (1) Budapest (1) büntetlenül (5) cambo (1) Cambridge (1) cancún (20) CAN LIFE (1) CDE EUKI (1) CETA (12) Chevron (1) chillout (1) cián (4) ciánszennyezés (4) Ciolos (1) ClimAct (1) cobenefits (1) cop16 (20) cop17 durban (5) cop18 doha (3) cop19 varsó (1) COP21 Párizs (8) cop21 Párizs (1) cop23 (1) COP24 (1) COP26 (3) corporate capture (1) croissant (1) csarna völgy (1) cseh (1) cselekedj (4) cseresznye (1) csernobil (2) cunami (1) DavidAttenborough (1) Davos (1) demokrácia (1) Derekegyház (1) dieselgate (1) dió (1) divestment (1) dohányipar (1) e-Figyelő (1) EBRD (4) eFigyelő (1) EFSA (1) egészség (2) égetés (1) éghajlat (4) éghajlatváltozás (50) éghajlatvédelem (12) éghajlatvédelmi törvémy (1) egyeztetés (1) EgyüttAMásfélfokért (1) EIB EBRD (2) élelmiszer-önrendelkezés (24) élelmiszerbiztonság (1) élelmiszer önrendelkezés (1) életigenlő (10) életigenlők (1) életigenlőkaláka (7) életmód (4) ellenállás (1) élménybeszámoló (1) Elosztó (1) elosztó (1) előválasztás (1) emberiség elleni bűntett (1) emberi jogok (3) endokrin (1) energia (49) energiaár (4) energiaátmenet (19) energiabiztonság (10) energiahatékony (1) energiahatékonyság (8) energiapolitika (6) energiaszegénység (7) energiatakarékosság (25) energiatudatosság (11) Energia CHarta (1) energia demokrácia (2) energia kutatás (1) ENSSER (1) ENSZ (5) épület (1) erdő (2) erdőkertek (1) eredményhirdetés (1) erkölcs (1) értékelés (6) értékrendszer (1) esőerdők (1) EU (11) európa (1) Európai Bíróság (3) Európai Bizottság (4) Európai Parlament (5) európai polgári kezdeményezés (3) Európai Unió (4) eu elnökség (1) eu költségvetés (3) fa (1) falusi önkormányzatok (1) fejlesztés-finanszírozás (1) fejlődő országok (1) fekete kígyó (4) felmérés (1) felújítás (6) felvonulás (1) fenntarthatóság (7) fenntartható vidékfejlesztés (1) fesztivál (1) fiatal föld barátai (4) film (2) foe (2) foehu (1) fogyasztás (10) föld (2) földbarátai (1) földgáz (1) földhő (1) földrengés (2) földspekuláció (1) földszerzés (1) földtörvény (1) földzsákmánylás (7) Föld Barátai (14) föld barátai (27) föld napja (1) folyószabályozás (1) fórum (1) fotó (1) friendsoftheearth (1) Fukuoka (1) fukusima (2) fűszernövények (2) fűtés (6) Gaia könnycseppjei (1) GameOn (1) Game over (1) gáz (6) gazdasági (1) gázkivezetés (4) gázvezeték (4) Genf (3) génmanipuláció (3) génmódosítás (6) génpiszka (19) glasgow (3) glifozát (6) globális akciónap (1) globalizáció (13) GMO (4) GMO-Kerekasztal (1) gólya (1) gömörszőlős (1) Green-Go (1) greenrecovery (1) gyógyászat (1) gyógynövények (2) gyomirtó (5) gyulaiiván (2) gyümölcsészet (2) gyümölcsfa (1) hajtóerők (1) hatásvizsgálat (1) háztartás (6) hellókarácsony (1) helyi hős (1) helyreállítás (2) Heves (1) hitel (2) Hófehérke (1) Hollandia (1) Honduras (1) honlapajánló (2) hosszú élettartam (1) hulladék (2) hülyeség kora (1) IARC (2) ICS (3) ifjúsági program (1) igazságosátmenet (1) igazságosság (2) Impossible Burger (1) ingyenhitel (1) írd alá (13) ISDS (14) itt az idő (1) japán (1) járulékoshaszon (1) javíthatóság (1) jelentés (3) jó példák (1) just transition (10) kaláka (1) Kalifornia (1) kályha (2) Karácsony Gergely (1) karbonsemleges (3) Karl Bär (1) kártevő (1) katasztrófa (2) katonaság (1) Katowice (1) kazán (1) Ken Saro-Wiwa (1) képek (4) kert (3) kertészet (2) késés (1) kiadvány (1) kibocsátás (2) Kína (1) Kishantos (3) kiskert (3) kitermelőipar (1) klíma (9) Klímacsúcs (1) klímahét (5) klímaper (1) klímapolitika (36) klímasemlegesség (6) klímatörvény (5) klímavédelem (7) klíma igazságoság (6) klórozott csirke (1) költségek (4) konferencia (23) konyha (1) könyv (2) könyvajánló (1) konzultáció (1) kőolaj (3) környezeti-társadalmi károk (1) korrupció (1) közmeghallgatás (1) közösségépítés (10) közösségi energia (18) közösségi kert (1) kukorica (1) kutatás (2) lakosság (4) land grab (7) Lechner Judit (1) légszennyezés (3) lengyel (1) levegő (1) levegőminőség (1) levél (2) lignit (5) lobbi (1) luxleaks (1) magvetés (2) MakeICTfair (2) Malmström (2) marco jelenti (19) Mátrai Erőmű (1) Megnette (1) megújuló energia (14) méhek (18) méhlegelő (1) méltányosátállás (2) mérés (1) Merkel (1) mese (1) mező (1) mezőgazdaság (3) MFB (1) MIC (1) millenniumi celok (2) mintaprojekt (1) Miskolc (2) Mongólia (1) Monsanto (4) Monsanto Tibunal (1) mtvsz (3) MTVSZ (26) műhús (1) multik (3) NAFTA (2) napelem (4) naperőmű (2) Natura2000 (1) nemzetek feletti vállalatok (3) nemzeti parkok (1) nemzetközi egyezmény (4) Nemzetközi Energiaügynökség (1) Netflix (1) Nigéria (3) Nnimmo Bassey (1) no2ISDS (2) növények (1) növénytermesztés (3) növényvédőszerek (10) no gmo (1) nyári tábor (1) nyeleni europe forum (1) nyersanyagok (1) nyílt (1) offsetting (1) ogoni törzs (1) ökocídium (1) ökofilmklub (1) ökológiai lábnyom (1) ökológiai válság (1) ökolokalizmus (1) okostelefon (1) olajpálma (1) olajszennyezés (4) olajvezeték (3) Olaszország (1) olkiluoto 3 (1) OLP (1) olvasókör (1) önkénteseink (2) önrendelkezés (3) orgona (1) Otthon Melege (2) Paks (1) palagáz (2) pálmaolaj (1) pályázat (7) panasz (1) Párizsi Megállapodás (2) pénz (3) pénzmosás (1) PeoplesBudget (1) permakultúra (5) Peter Wohlleben (1) petíció (36) Philip Morris (1) PM (2) polgármester (1) pottyondyákos (1) Pozsony (1) program (1) programajánló (2) pro natura svájc (1) radioaktív (2) rákkeltő (2) reaktor (3) regionális fejleztés (2) rekultiváció (1) reménysugár (1) rendszerszintű változás (3) reptér (1) rezsicsökkentés (1) riadólánc (1) RightToRepair (1) Rio+20 (1) romániai ősz (1) Roundup (2) rovarok (1) Rovar Atlasz (1) Sandisk (1) SDG (1) Seattle (1) Seralini (1) shell (1) Shell (4) Sigmar Gabriel (2) SLAPP (1) Slow Food (1) sóder (1) Spark (1) SparkAChange (1) SSD (1) Standing Rock (4) StopISDS (2) StopTTIP (20) Stop Corporate Impunity (4) strukturális alapok (2) sugárzás (2) system change (2) szabadkereskedelem (26) szállópor (1) szalmaépítészet (4) szavazás (2) szelence (1) szén (1) szénerőmű (6) szénkivezetés (11) szénmentesítés (2) szennyezés (2) szénrégió (7) szilárdtüzelés (2) szmog (1) szociális (1) szója (1) szökőár (1) szólásszabadság (1) szolidáris (1) szörp (1) tájfajták (2) talaj (1) talajpusztulás (2) tanulmány (1) tanulmányút (1) távhő (1) technológia (1) termelő-fogyasztó (1) természetes (1) természetesgyümölcsészet (2) természetvédelem (6) termőföld (7) terv (2) tervezett elavulás (3) tévutak (4) tilos rádió (1) tippek (5) tisza (1) TogetherFor1point5 (1) toma jelenti (2) törpék (1) TrumDeal (1) Trump (4) TTIP (23) TTIPkedd (1) TTIPleaks (1) TTIPtrump (1) TTIPtuesday (1) tüntetés (4) tűzifa (3) UBS (1) Umweltinstitu München (1) UNESCO (2) uniósforrás (1) UNtreaty (2) USA (2) vadvirágok (1) vadvirágos rét (2) Vallónia (1) válság (2) Vandana Shiva (1) védett fajok (2) vegyianyagok (9) vélemény (1) vendégcikk (3) vér (1) Verespatak (6) vers (2) verseny (2) vetélkedő (1) vetőmagok (1) vetőmagszennyezés (1) videó (1) video (10) Viktor Frankl (1) világbank (2) világörökség (2) virág (2) virágbomba (1) virágok (1) víz (2) vízgazdálkodás (1) vízierőmű (2) víztúlfogyasztás (1) VWgate (1) Western Digital (1) WHO (2) WTO (1) zaj (1) zöldhelyreállítás (1) Zöld Kapcsolat Egyesület (2)

Közösség

Kövess minket a Facebookon!

Olvass minket a Twitteren!

süti beállítások módosítása