Szerdán az Európai Parlament leszavazta az Európai Bizottság rosszul kitervelt javaslatát, amely elvileg lehetővé tett tagállamok országuk területére vonatkozóan saját hatáskörben tilthatnák meg a génmódosított élelmiszerek és takarmányok forgalmazását. A civil szervezetek - közte az MTVSZ, a Greenpeace és a Biokultúra Szövetség - üdvözölték az Európai Parlament döntését. A hazai sajtóban megjelent hírek viszont úgy tűnik, zavart keltettek az újságírók és a nagyközönség körében, ezért segítünk értelmezni a történteket.
Röviden: az Európai Parlament által leszavazott bizottsági javaslat egy hamis ígéreteket tartalmazó javaslat volt, amely tele van jogi hibákkal, és a döntéssel az Európai Parlament arra emlékezteti a Bizottságot és az európai közvéleményt, hogy a génmódosított szervezetek jelenlegi engedélyezési rendszere nem működik, és egy sokkal demokratikusabb rendszert szeretnénk, amint arra Juncker tavaly ígéretet is tett.
Mintegy két héttel ezelőtt a 28. GMO-Kerekasztal kiadványában írtam:
"A Bizottság még áprilisban felvetette, hogy a GM-élelmiszer importtilalmának lehetőségét is nemzeti hatáskörbe kellene vonni. E lépés mögött valódi célként a GM-élelmiszerek engedélyezések felgyorsítása sejthető, összhangban a TTIP kapcsán az amerikai kormány és a géntechnológiai cégek által felvetett igényekkel. Szerencsére ezt a javaslatot október közepén az Európai Parlament Környezetvédelmi Bizottsága (ENVI) elvetette."
Nem véletlenül fogalmaztam így. Igazából már az ENVI szavazása után is megjelentek a hazai sajtóban zavart keltő hírek, már akkor is kénytelen voltam elmagyarázni egy környezetvédő ismerősömnek, hogy véleményem szerint akkor jól szavaztak az Európai Parlament környezetvédelmi bizottságának tagjai.
Na, de kezdjük az elején.
Az EU-ban a 1998-tól éveken keresztül egy ún. 'de facto' moratórium volt érvényben a génmódosított szervezetek engedélyezésére vonatkozóan. Ez azt jelentette, hogy a tagállamok nem járultak hozzá, hogy újabb génmódosított fajták engedélyezéséhez. 2003 nyarán viszont az Egyesült Államok, Kanada és Argentína ezt a gyakorlatot megtámadta a Kereskedelmi Világszervezetnél (WTO). Noha ebben a vitarendezési eljárásban (kereskedelmi háborúban) a WTO csak évekkel később, 2006 szeptemberében hozta meg a döntését, az – egyébként génmódosítás-párti – Európai Bizottság már 2004 májusában feloldotta az addigi moratóriumot, és sorra engedélyezni kezdte az egyes génmódosított fajtákat. Tehát a még zajló vitarendezési folyamat kellős közepén, azt ürügyként felhasználva oldotta fel a Bizottság az addigi 'de facto moratóriumot'. Azóta az Európai Bizottság mintegy 60 génmódosított fajta élelmiszer- vagy takarmány célú behozatalát engedélyezte, továbbá engedélyezte a MON810-es génmódosított kukorica és az Amflora burgonya termesztését is. Az Amflora génmódosított burgonya engedélyét viszont az Európai Bíróság – egy Magyarország és más országok által kezdeményezett beadvány hatására – megsemmisítette.
De úgy tűnik, a géntechnológiai cégeknek és az amerikai kormánynak ez a 60 engedélyezett génmódosított élelmiszer is túl kevés. Azt állítják, túl lassan halad az engedélyezés a világ többi részéhez – valójában inkább csak az Egyesült Államokhoz – képest, ezért fel kellene gyorsítani az engedélyezést Európában. Az EU-USA "szabadkereskedelmi" tárgyalások (TTIP) során is ez az egyik fő követelésük. És úgy tűnik, az Európai Bizottság annyira szeretné, hogy létrejöjjön a szabadkereskedelmi egyezmény az Egyesült Államokkal, hogy hajlandó lenne beáldozni az élelmiszerbiztonságot. Ezt a célt szolgálná az Európai Parlament által most leszavazott javaslat is. Bár látszólag arról szólna, hogy a tagállamok nemzeti hatáskörben lehetőséget kapnának a génmódosított élelmiszerek betiltására, a javaslat valójában a génmódosított élelmiszerek európai engedélyezésének felgyorsítását célozza. Főleg, ha figyelembe vesszük azt, hogy a Bizottság javaslata valójában kivitelezhetetlen, ehhez újra be kellene vezetni a szállítmányok ellenőrzését a határokon, ráadásul emiatt a WTO-nál is beperelhetnék az amerikaiak az érintett EU-tagállamokat. Nem véletlen, hogy a tagállamok túlnyomó többsége is komoly fenntartásokkal viszonyult a javaslathoz.
Valójában az igazi probléma a jelenlegi európai GMO-engedélyezési rendszerrel van. Ez ugyanis lehetővé teszi a Bizottság számára, hogy még akkor is engedélyezze egyes génmódosított élelmiszerek forgalmazását, ha a tagállamok túlnyomó többsége ellenzi azt. Az Európai Bizottság új elnöke, Juncker beiktatása előtt ugyanakkor az uniós GMO-engedélyezési eljárás megújítását ígérte annak érdekében, hogy a Bizottság ne engedélyezhessen GMO-kat a tagállamok többségének akarata ellenében. A Bizottság által beterjesztett viszont nem tesz eleget ennek az ígéretnek. Ez csupán egy hamis, de kiviteleztehetlen lehetőséggel hitegeti a tagállamokat, hogy ha megszavazzák egyes génmódosított élelmiszerek európai engedélyezését, akkor majd utólag lehetőségük lesz azok forgalmazását nemzeti szinten betiltani. De ez csupán az engedélyezés felgyorsítását célozza.
Nem véletlen, hogy a szerdai európai szavazást megelőző nap a Greenpeace, a Magyar Természetvédők Szövetsége és a Biokultúra Szövetség közös levélben fordult a magyar európai parlamenti képviselőkhöz, kérve azt, hogy vessék el az Európai Bizottság javaslatát. A levélben leírtuk azt is, hogy az Európai Parlament feladata, hogy a Juncker Bizottságot számonkérje és emlékeztesse ígéretére. Ragaszkodniuk kell tehát ahhoz, amit vállaltak: olyan új GMO-engedélyezési eljárási folyamatot, jogszabályt javasoljanak, ami tükrözi az EU tagállamok, az EP-képviselők és az uniós állampolgárok többségének akaratát is. Amíg a Bizottság nem teljesíti ígéretét, addig tartózkodnia kell hatalmával való visszaélésektől és attól, hogy újabb GMO-k köztermesztését vagy importját engedélyezze.
A Votewatch adatai szerint ez alkalommal jól szavaztak a magyar képviselők: támogatták azt a javaslatot, amely elvetette az Európai Bizottság beterjesztését. Ugyanakkor tudomásunk szerint a parlament nem szavazta meg a 3. számú módosító javaslatot, amely arra szólította volna fel a Bizottságot, hogy addig ne szorgalmazza olyan termékek engedélyezését, melyek GMO-t tartalmaznak, GMO-ból állnak vagy GMO-ból állítottak elő, amíg nincs megegyezés az új javaslatról.
A lényeg: az Európai Bizottság leszavazott javaslata egy hamis ígéreteket tartalmazó javaslat volt, amely tele van jogi hibákkal, és a döntéssel az Európai Parlament arra emlékezteti a Bizottságot és az európai közvéleményt, hogy a génmódosított szervezetek jelenlegi engedélyezési rendszere nem működik, és egy sokkal demokratikusabb rendszert szeretnénk, amint arra Juncker tavaly ígéretet is tett.
Megjegyzés: A Bizottság jelenlegi javaslata a külföldről behozott génmódosított élelmiszerekre vonatkozott. A génmódosított növények termesztésének nemzeti hatáskörben való betiltása egy teljesen más témakör. Ezügyben a tagállamok túlnyomó többsége - köztük Magyarország is - élt az új lehetőséggel, és még október 3. előtt benyújtotta a fajtatulajdonos cégekhez azt a kérését, hogy az európai termesztési engedélyek ne vonatkozzanak az adott ország területére.