A jövő kiárusítása? – Az EU-USA szabad kereskedelmi tárgyalások veszélyei

Írta fidusz , 2014. július 03. 16:26 , 4 hozzászólás

Címkék: aktivizálódj szabadkereskedelem génpiszka élelmiszer-önrendelkezés TTIP

Az EU és az Egyesült Államok között formálódó szabadkereskedelmi egyezmény (TTIP) veszélybe sodorhatja többek között hazánk génmódosítás-mentességét, ránk szabadíthat egészségkárosító vegyszereket, hormonkezelt marhahúsokat, kikényszerítheti a verespataki aranybánya megépítését, alááshatja az éghajlatvédelmi törekvéseket és a helyi élelmiszerek felhasználását. A mellékelt írás a június 25-i GMO-Kerekasztalon elhangzott előadásom írásos változata.

TTIP_Bxl_1388.jpg

 

Az Európai Unió és az Egyesült Államok között 2013 júliusában indultak meg a tárgyalások egy kétoldalú szabad kereskedelmi megállapodásról (Transzatlanti Kereskedelmi és Befektetési Partnerség – TTIP) . A TTIP-vel kapcsolatos veszélyekre röviden már a GMO-Kerekasztal előző, 2013. decemberi ülésén felhívtuk a figyelmet: „A készülő szabad kereskedelmi megállapodás veszélybe sodorhat minden olyan vívmányt, amelyet az elmúlt évtizedek során a környezet- és természetvédelem során elértünk. Különösen hazánk Alaptörvényben is rögzített génmódosítás-mentességére jelent nagy veszélyt ez a megállapodás. Ezért mindent meg kell tenni, hogy e megállapodás létrejöttét megakadályozzuk.” [1]

Az azóta eltelt időszakban több részlet is kiderült a tervezett megállapodásról, amely ellen nemzetközi szinten is széles körű tiltakozások indultak meg, de a tisztánlátást nem segíti a tárgyalások titkossága, és az Európai Bizottság által a TTIP-vel kapcsolatos aggodalmak leszerelése érdekében bevetett kommunikációs stratégia. [2]

Általánosságban kijelenthető, hogy a TTIP az eddigi egyik legambiciózusabb kétoldalú szabad kereskedelmi megállapodás lenne – bár ezt, feltehetően a WTO-val és más szabad kereskedelmi megállapodásokkal szembeni korábbi tiltakozások tapasztalatai alapján megpróbálják titkolni, s feltehetően ezért is választották a kommunikációs szempontból semlegesebbnek ható Transzatlanti Kereskedelmi és Befektetési Partnerség elnevezést. A TTIP a korábbi szabad kereskedelmi megállapodásokkal szemben nem a vámok csökkentéséről szól , hiszen ma már az EU és az Egyesült Államok közötti viszonylatban már így is elég alacsonyak a vámok. A készülő megállapodás egyik fő eleme a befektetéseket és a kereskedelmet akadályozó korlátok felszámolása érdekében az EU és az USA közötti „szabályozási koherencia” megteremtése, ami a környezet-, egészségvédelem és munkajogi téren egyfajta lefelé induló spirál (race to the bottom) kialakulásával veszélyével fenyeget. Másik fontos eleme a készülő megállapodásnak az ún. befektető-állam vitarendezési mechanizmus (ISDS), [3] amely egyfajta titkos „magánbíróság”, és lehetővé tenné, hogy egyes géntechnológiai cégek akár hazánkat is beperelhessék egy-egy génmódosított fajtacsoport tilalma miatt (s ez ellen még a tiltás nemzeti hatáskörbe vonását célzó most készülő EU-szintű megállapodás sem véd meg minket), vagy akár Romániát a Verespatakra tervezett aranybánya engedélyének hiánya miatt, kártérítést követelve az elmaradt haszon miatt, vagy akár az engedélyezés kikényszerítésének céljával.

TTIP_righttoknow_640px.jpg

 

A TTIP-vel kapcsolatos általános aggályok közül a legelső az átláthatóság (transzparencia) hiánya. A tárgyalások titkossága felveti a kérdést, hogy vajon kinek hoz hasznot a tervezett megállapodás ill. vajon miket áldozunk fel a „szabályozási koherencia” oltárán? A társadalom, a civil szervezetek, szakszervezetek nem férnek hozzá a tárgyalási anyagokhoz, ezzel szemben az ipar képviselői, lobbiszervezetei szinte szabad bejárást kapnak, és az eddig ismertté vált részletek alapján egyértelmű, hogy a készülő megállapodás fő célkitűzése és tartalma az ő igényeiknek a kiszolgálása. A tárgyalások titkossága miatt ezért eddig elsősorban korábbi, hasonló szabad kereskedelmi egyezmények tapasztalataira és a kiszivárgott információkra támaszkodva, továbbá a géntechnológiai ipar és a lobbiszervezetek „kívánságlistája”, az amerikai kormány nyilatkozatai és a DG Trade hivatalos „kérdés-válasz” dokumentumai alapján kaphatunk képet a TTIP várható tartalmáról.

 

A másik fő probléma, hogy a TTIP aláásná a demokráciát. Azáltal, hogy a „szabályozási koherencia” megteremtésére hivatkozva egy kötelező erejű kétoldalú kereskedelmi egyezményen keresztül elérik környezetvédelmi és egyéb normák fellazítását illetve befagyasztását, az lényegében aláássa a kormányok lehetőségét, hogy a társadalom részéről érkező aggodalmakra válaszul demokratikus döntéseket hozzanak. Az amerikai kormány és az ipar eddigi megnyilatkozásai alapján a TTIP-n keresztül veszélybe kerülhet az európai környezetvédelmi döntéshozatal alapját képező két legfontosabb elv: az elővigyázatosság elve és a „szennyező fizet” elve. Amennyiben megvalósulna az az igényük, hogy azok a vegyszerek vagy génmódosított fajták, amelyeket az Egyesült Államok engedélyez, automatikusan forgalmazási engedélyt kapjanak Európában is, lényegében felszámolná a demokratikus döntéshozatalt Európában. Szintén a demokrácia megkerülését jelenti, ha az egyezmény által különleges előjogokat biztosítanak a vállalatok számára, amelyekkel egy titkos, elszámolhatatlan magánbíróság előtt (ISDS) megtámadhatják a demokratikusan elfogadott döntéseket.

 TTIP_Bxl_3824.JPG

A géntechnológia cégek kívánságlistája és az amerikai tárgyaló fél nyilatkozatai alapján a génmódosított szervezetek kapcsán a fent már említett veszélyek mellett a további problémák merülnek fel a TTIP kapcsán:

  • szeretnék elérni a „zéró tolerancia” feloldását a génmódosított élelmiszerekre és a vetőmagokra vonatkozóan, ami azt eredményezné, hogy a világon sehol nem engedélyezett, nem tesztelt génmódosított növények korlátozás nélkül bekerülhetnek Európába
  • szeretnék elérni a génmódosított szervezetek európai engedélyezésének felgyorsítását (ez nem feltétlenül jelentené a jogszabályok megváltozását, lehetséges, hogy egyszerűen a folyamat felgyorsulását akarják elérni)
  • a génmódosított összetevők jelölési kötelezettségének (címkézés) felszámolása – csak „GMO-mentes” címkézés legyen
  • bioüzemanyagokra vonatkozó egyébként is nagyon gyenge EU-s fenntarthatósági kritériumok fellazításával növelhetik az amerikai génmódosított kukorica és szója térnyerését az európai piacon.

 

Az Európai Unió egyik fő célja a TTIP-vel, hogy biztosítsák az európai cégek számára a bejutást az amerikai közszolgáltatások piacára. Az eddig felmerült aggodalmakra válaszul az Európai Bizottság azt állítja, hogy nem fognak változni a génmódosított szervezetekre vonatkozó jogszabályok. Ugyanez hangzott el a VM képviselője részéről a GMO-Kerekasztal 2003. decemberi ülésén is, azzal a kiegészítéssel, hogy „legfeljebb csupán” felgyorsul majd az engedélyezés. Ugyanakkor véleményünk szerint már az is elég probléma lenne, ha felgyorsulna Európában a génmódosított szervezetek engedélyezése. Ezen felül nem lehetünk biztosak benne, hogy az – egyébként közismerten génmódosítás-párti – Európai Bizottság ténylegesen komolyan gondolja azt, hogy a génmódosítás kérdése nem lehet tárgya TTIP-nek, vagy ez csupán a kiszivárgott kommunikációs stratégia része. Ráadásul az elmúlt hónapok tapasztalatai azt mutatják, hogy az EU annyira akarja az EU a TTIP-t, hogy már most alávet készülő jogszabályokat az amerikai igényeknek (pl. klónozott állatok engedélyezése). Ezen felül az EU már korábban is feláldozta a mezőgazdaságot a szolgáltatási iparnak tett amerikai engedmények oltárán (erre a Blair House megállapodás, amely felszámolta az Európát lényegében függővé tette az amerikai takarmány – elsősorban szója importtól), így nem zárható ki, hogy a tárgyalások egy későbbi szakaszában esetleg mégis engedményeket tesz az EU a génmódosított szervezetek témakörében. Szintén nem erősíti a TTIP-vel kapcsolatos bizalmat az, hogy az Európai Bizottság nem szeretné, ha a tagállamok külön, akár parlamenti döntés vgay népszavazás formájában dönthetnének arról, hogy elfogadják-e az EU és az Egyesült Államok által majdan megkötendő szabad kereskedelmi megállapodást. Miként arról az AJBH-val közösen szervezett kerekasztal beszélgetésen értesültünk róla, ebben a kérdésben a Bizottság az Európai Bíróságtól várja álláspontja megerősítését. [4]

 

A magyar kormány az eddig elhangzott nyilatkozatok szerint általánosságban támogatja a tervezett megállapodást, ugyanakkor a kormány nem támogatja, hogy a mezőgazdaság, élelmiszerek része legyenek a tervezett megállapodásnak. Szintén nem támogatja kormány azt, hogy az ISDS része legyen a készülő transzatlanti szabad kereskedelmi egyezménynek. Kérdés ugyanakkor, hogy aktívan is fellép-e a kormány, hogy ezek a témák végül ne kerüljenek a bele a megállapodásba, valamint az, hogy miképpen tudják ezt segíteni a civil szervezetek?

TTIP_Bxl_1311.JPG

A Magyar Természetvédők Szövetsége szerint nem szabad megengedni, hogy egy olyan kereskedelmi megállapodás szülessen, amely az EU és hazánk állampolgárainak és a környezet védelme helyett az óriáscégek és a befektetők érdekeit helyezi előtérbe. Elutasítunk minden olyan kísérletet, amely lazítana a környezetszennyező iparra vonatkozó szabályokon (dereguláció), lazítaná a környezetvédelmi és egészségügyi normákat és korlátozza az állampolgárok és a környezet védelmét szolgáló jövőbeni jogszabályok megalkotásának lehetőségén. Különösen ellenezzük, hogy a TTIP és más kétoldalú kereskedelmi megállapodások része legyen

  • bármiféle befektető-állam vitarendezési mechanizmus (ISDS)
  • egészségügyi és növény-egészségügyi intézkedések (beleértve az élelmiszer-biztonsággal foglalkozó bármiféle területet)
  • állat-egészségügyi kérdések
  • bármiféle kísérlet, amely korlátozná a demokráciát, biztonságot és az európai szabályozás fő pilléreit, mint például a „szennyező fizet” elve és az elővigyázatosság elve.

 

Végül szeretnénk felhívni a figyelmet arra, hogy az elmúlt hónapokban lezajlott tiltakozások hatására a Európai Bizottság arra kényszerült, hogy társadalmi egyeztetést indítson a befektető-állam vitarendezési mechanizmusról, amelynek keretében július 13-ig lehet véleményt mondani az ISDS-ről. [5,6] Ugyanakkor meg kell, hogy jegyezzük, hogy az Bizottság elég sajátosan értelmezi a társadalmi egyeztetés fogalmát. Egyrészt a biztottság által közzétett kérdőív rendkívül bonyolult, a kérdések túlzottan technikaiak, és lényegében nincs olyan lehetőség, amelyben azt kérdeznék, hogy egyáltalán szeretnénk-e azt, hogy legyen ISDS. A társadalmi egyeztetésben való részvétel megkönnyítése érdekében a Föld Barátai Európa, AK Europa, ÖGB Europa létrehozott egy honlapot, amelyen keresztül egyszerűen nemet lehet mondani a a befektető-állam vitarendezési mechanizmusra: www.no2isds.eu/hu

no2isdsd.jpg

 

 

 

Jegyzetek:

[1] http://bdarvas.hu/gmo/idn6058
[2] http://corporateeurope.org/trade/2013/11/leaked-european-commission-pr-strategy-communicating-ttip
[3] Az ún. befektető-állam vitarendezési mechanizmus (ISDS) szerepel már több kétoldalú vagy regionális szabad kereskedelmi egyezményben (pl. NAFTA ill. a Hong-kong és Ausztrália közötti kétoldalú megállapodás), és benne van a már nagyon előrehaladott állapotban lévő, az EU és Kanada közötti készülő szabad kereskedelmi egyezményben is.
[4] Várkonyi László, a KüM főosztályvezetője említette hozzászólásában
[5] http://ec.europa.eu/yourvoice/ipm/forms/dispatch?form=ISDS&lang=hu
[6] http://trade.ec.europa.eu/consultations/index.cfm?consul_id=179

 

Kapcsolódó hírek:

A bejegyzés trackback címe:

https://mtvsz.blog.hu/api/trackback/id/tr916470785

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

fidusz 2014.07.07. 09:24:28

Az ISDS-sel kapcsolatos társadalmi vitát a nagy érdeklődésre való tekintettel a Európai Bizottság az utolsó pillanatban júl. 13-ig meghosszabbította. Így még vasárnapig szólhatsz azon ismerőseidnek is, akik eddig még nem mondtak nemet erre a titkos 'magánbíróságra'

trade.ec.europa.eu/consultations/index.cfm?consul_id=179

fidusz 2014.07.07. 09:29:28

Cselekedj! - Ne hagyjuk, hogy a multinacionális cégek titkos magánbíróságokon beperelhessék a környezetünket védő országokat!
A készülő EU-USA szabadkereskedelmi egyezmény része lenne egy egyfajta titkos "magánbíróság" (befektető-állam vitarendezési mechanizmus - angol rövidítéssel: ISDS).
Kérjük, üzenj Te is az Európai Bizottságnak, és mondd el, hogy nem kérsz az ISDS-ből, nem szeretnéd, hogy multinacionális cégek egy titkos bíróságon beperelhessék Magyarországot vagy más országokat azért, mert azok tiltják a génmódosított növényeket, nem akarják engedélyezni a környezetkárosító beruházásokat vagy vegyszereket!
Az ISDS-ről szóló társadalmi vita július 13-ig tart, addig még Te is nemet mondhatsz az ISDS-re!
Cselekedj!
www.no2isds.eu/hu

fidusz 2014.07.11. 09:45:31

A GMO-Kerekasztal előadásai itt olvashatók:
www.bdarvas.hu/gmo/idn6060

fidusz 2014.07.12. 17:43:41

Videó: EU-USA Kereskedelmi és Befektetési Megállapodás (TTIP) veszélyei
www.youtube.com/watch?v=x0OFF6z7EUE

MTVSZ blog

A Magyar Természetvédõk Szövetsége (MTVSZ) blogbejegyzései.

Hozzászólások

Címkék

#10YearPhone (1) 1% (1) 7tévhit klímaváltozásról (1) Áder János (1) adócsalás (2) adóelkerülés (1) adóigazságosság (3) adományozás (1) adóparadicsomok (2) Ág (1) Agent Orange (1) agroökológia (12) agroüzemanyagok (3) Agua Zarca (1) airport (1) ajánló (1) akció (5) akciónk (2) aktivizálódj (38) aláírásgyűjtés (5) Álló szikla (1) alma (1) arany (1) aranybánya (2) atom (4) atomerőmű (5) Aurul (3) Ausztria (1) autóipar (2) autómentes nap (1) A fák titkos élete (1) A természet jelbeszéde (1) A természet rejtett hálózata (1) Bankfigyelő (5) bankok (3) bánya (9) bányaprojekt (3) bányászat (3) Baranya (1) barátai (1) Bayer (1) BAZ (1) Belgium (2) beporzók (18) Berlin (1) Berta Cáceres (2) BindingTreaty (8) biodiverzitás (5) biogazdálkodás (1) biokert (2) biológiaisokféleség (1) biomassza (3) bólintsrá (1) borsod fejlesztéséért (6) börzsőny (1) Budapest (1) büntetlenül (5) cambo (1) Cambridge (1) cancún (20) CAN LIFE (1) CDE EUKI (1) CETA (12) Chevron (1) chillout (1) cián (4) ciánszennyezés (4) Ciolos (1) ClimAct (1) cobenefits (1) cop16 (20) cop17 durban (5) cop18 doha (3) cop19 varsó (1) COP21 Párizs (8) cop21 Párizs (1) cop23 (1) COP24 (1) COP26 (3) corporate capture (1) croissant (1) csarna völgy (1) cseh (1) cselekedj (4) cseresznye (1) csernobil (2) cunami (1) DavidAttenborough (1) Davos (1) demokrácia (1) Derekegyház (1) dieselgate (1) dió (1) divestment (1) dohányipar (1) e-Figyelő (1) EBRD (4) eFigyelő (1) EFSA (1) egészség (2) égetés (1) éghajlat (4) éghajlatváltozás (50) éghajlatvédelem (12) éghajlatvédelmi törvémy (1) egyeztetés (1) EgyüttAMásfélfokért (1) EIB EBRD (2) élelmiszer-önrendelkezés (24) élelmiszerbiztonság (1) élelmiszer önrendelkezés (1) életigenlő (10) életigenlők (1) életigenlőkaláka (7) életmód (4) ellenállás (1) élménybeszámoló (1) Elosztó (1) elosztó (1) előválasztás (1) emberiség elleni bűntett (1) emberi jogok (3) endokrin (1) energia (49) energiaár (4) energiaátmenet (19) energiabiztonság (10) energiahatékony (1) energiahatékonyság (8) energiapolitika (6) energiaszegénység (7) energiatakarékosság (25) energiatudatosság (11) Energia CHarta (1) energia demokrácia (2) energia kutatás (1) ENSSER (1) ENSZ (5) épület (1) erdő (2) erdőkertek (1) eredményhirdetés (1) erkölcs (1) értékelés (6) értékrendszer (1) esőerdők (1) EU (11) európa (1) Európai Bíróság (3) Európai Bizottság (4) Európai Parlament (5) európai polgári kezdeményezés (3) Európai Unió (4) eu elnökség (1) eu költségvetés (3) fa (1) falusi önkormányzatok (1) fejlesztés-finanszírozás (1) fejlődő országok (1) fekete kígyó (4) felmérés (1) felújítás (6) felvonulás (1) fenntarthatóság (7) fenntartható vidékfejlesztés (1) fesztivál (1) fiatal föld barátai (4) film (2) foe (2) foehu (1) fogyasztás (10) föld (2) földbarátai (1) földgáz (1) földhő (1) földrengés (2) földspekuláció (1) földszerzés (1) földtörvény (1) földzsákmánylás (7) Föld Barátai (14) föld barátai (27) föld napja (1) folyószabályozás (1) fórum (1) fotó (1) friendsoftheearth (1) Fukuoka (1) fukusima (2) fűszernövények (2) fűtés (6) Gaia könnycseppjei (1) GameOn (1) Game over (1) gáz (6) gazdasági (1) gázkivezetés (4) gázvezeték (4) Genf (3) génmanipuláció (3) génmódosítás (6) génpiszka (19) glasgow (3) glifozát (6) globális akciónap (1) globalizáció (13) GMO (4) GMO-Kerekasztal (1) gólya (1) gömörszőlős (1) Green-Go (1) greenrecovery (1) gyógyászat (1) gyógynövények (2) gyomirtó (5) gyulaiiván (2) gyümölcsészet (2) gyümölcsfa (1) hajtóerők (1) hatásvizsgálat (1) háztartás (6) hellókarácsony (1) helyi hős (1) helyreállítás (2) Heves (1) hitel (2) Hófehérke (1) Hollandia (1) Honduras (1) honlapajánló (2) hosszú élettartam (1) hulladék (2) hülyeség kora (1) IARC (2) ICS (3) ifjúsági program (1) igazságosátmenet (1) igazságosság (2) Impossible Burger (1) ingyenhitel (1) írd alá (13) ISDS (14) itt az idő (1) japán (1) járulékoshaszon (1) javíthatóság (1) jelentés (3) jó példák (1) just transition (10) kaláka (1) Kalifornia (1) kályha (2) Karácsony Gergely (1) karbonsemleges (3) Karl Bär (1) kártevő (1) katasztrófa (2) katonaság (1) Katowice (1) kazán (1) Ken Saro-Wiwa (1) képek (4) kert (3) kertészet (2) késés (1) kiadvány (1) kibocsátás (2) Kína (1) Kishantos (3) kiskert (3) kitermelőipar (1) klíma (9) Klímacsúcs (1) klímahét (5) klímaper (1) klímapolitika (36) klímasemlegesség (6) klímatörvény (5) klímavédelem (7) klíma igazságoság (6) klórozott csirke (1) költségek (4) konferencia (23) konyha (1) könyv (2) könyvajánló (1) konzultáció (1) kőolaj (3) környezeti-társadalmi károk (1) korrupció (1) közmeghallgatás (1) közösségépítés (10) közösségi energia (18) közösségi kert (1) kukorica (1) kutatás (2) lakosság (4) land grab (7) Lechner Judit (1) légszennyezés (3) lengyel (1) levegő (1) levegőminőség (1) levél (2) lignit (5) lobbi (1) luxleaks (1) magvetés (2) MakeICTfair (2) Malmström (2) marco jelenti (19) Mátrai Erőmű (1) Megnette (1) megújuló energia (14) méhek (18) méhlegelő (1) méltányosátállás (2) mérés (1) Merkel (1) mese (1) mező (1) mezőgazdaság (3) MFB (1) MIC (1) millenniumi celok (2) mintaprojekt (1) Miskolc (2) Mongólia (1) Monsanto (4) Monsanto Tibunal (1) mtvsz (3) MTVSZ (26) műhús (1) multik (3) NAFTA (2) napelem (4) naperőmű (2) Natura2000 (1) nemzetek feletti vállalatok (3) nemzeti parkok (1) nemzetközi egyezmény (4) Nemzetközi Energiaügynökség (1) Netflix (1) Nigéria (3) Nnimmo Bassey (1) no2ISDS (2) növények (1) növénytermesztés (3) növényvédőszerek (10) no gmo (1) nyári tábor (1) nyeleni europe forum (1) nyersanyagok (1) nyílt (1) offsetting (1) ogoni törzs (1) ökocídium (1) ökofilmklub (1) ökológiai lábnyom (1) ökológiai válság (1) ökolokalizmus (1) okostelefon (1) olajpálma (1) olajszennyezés (4) olajvezeték (3) Olaszország (1) olkiluoto 3 (1) OLP (1) olvasókör (1) önkénteseink (2) önrendelkezés (3) orgona (1) Otthon Melege (2) Paks (1) palagáz (2) pálmaolaj (1) pályázat (7) panasz (1) Párizsi Megállapodás (2) pénz (3) pénzmosás (1) PeoplesBudget (1) permakultúra (5) Peter Wohlleben (1) petíció (36) Philip Morris (1) PM (2) polgármester (1) pottyondyákos (1) Pozsony (1) program (1) programajánló (2) pro natura svájc (1) radioaktív (2) rákkeltő (2) reaktor (3) regionális fejleztés (2) rekultiváció (1) reménysugár (1) rendszerszintű változás (3) reptér (1) rezsicsökkentés (1) riadólánc (1) RightToRepair (1) Rio+20 (1) romániai ősz (1) Roundup (2) rovarok (1) Rovar Atlasz (1) Sandisk (1) SDG (1) Seattle (1) Seralini (1) Shell (4) shell (1) Sigmar Gabriel (2) SLAPP (1) Slow Food (1) sóder (1) Spark (1) SparkAChange (1) SSD (1) Standing Rock (4) StopISDS (2) StopTTIP (20) Stop Corporate Impunity (4) strukturális alapok (2) sugárzás (2) system change (2) szabadkereskedelem (26) szállópor (1) szalmaépítészet (4) szavazás (2) szelence (1) szén (1) szénerőmű (6) szénkivezetés (11) szénmentesítés (2) szennyezés (2) szénrégió (7) szilárdtüzelés (2) szmog (1) szociális (1) szója (1) szökőár (1) szólásszabadság (1) szolidáris (1) szörp (1) tájfajták (2) talaj (1) talajpusztulás (2) tanulmány (1) tanulmányút (1) távhő (1) technológia (1) termelő-fogyasztó (1) természetes (1) természetesgyümölcsészet (2) természetvédelem (6) termőföld (7) terv (2) tervezett elavulás (3) tévutak (4) tilos rádió (1) tippek (5) tisza (1) TogetherFor1point5 (1) toma jelenti (2) törpék (1) TrumDeal (1) Trump (4) TTIP (23) TTIPkedd (1) TTIPleaks (1) TTIPtrump (1) TTIPtuesday (1) tüntetés (4) tűzifa (3) UBS (1) Umweltinstitu München (1) UNESCO (2) uniósforrás (1) UNtreaty (2) USA (2) vadvirágok (1) vadvirágos rét (2) Vallónia (1) válság (2) Vandana Shiva (1) védett fajok (2) vegyianyagok (9) vélemény (1) vendégcikk (3) vér (1) Verespatak (6) vers (2) verseny (2) vetélkedő (1) vetőmagok (1) vetőmagszennyezés (1) videó (1) video (10) Viktor Frankl (1) világbank (2) világörökség (2) virág (2) virágbomba (1) virágok (1) víz (2) vízgazdálkodás (1) vízierőmű (2) víztúlfogyasztás (1) VWgate (1) Western Digital (1) WHO (2) WTO (1) zaj (1) zöldhelyreállítás (1) Zöld Kapcsolat Egyesület (2)

Közösség

Kövess minket a Facebookon!

Olvass minket a Twitteren!

süti beállítások módosítása