Ha Kolombusz tudta volna, hogy mi a komposztálás, tán útnak sem indul, hogy fölfedezze Amerikát. De nem tudta, s így hónapokon át hajózott, mígnem egy matróz végre elkiáltotta magát az árbockosárban: FÖLD!!!

A komposztálás lényege ugyanis (első megközelítésben) az, hogy a háztartási hulladék harmadát képező szerves anyagok – pl. krumplihéj, paprikatorzsa, penészes kenyér – egy meglehetős egyszerű szerkezet, valamint tömérdek önkéntes százlábú és egyéb rovar közreműködésének köszönhetően Földdé alakulnak. Mégpedig jó minőségű termőfölddé, amelybe akár vetni, na jó ültetni is lehet.

Nem Amerika, de új és hasznos. A filmben szereplő társasház lakói kizárólag nyertek vele. Részben pénzt – mert a csökkenő szemétmennyiség miatt visszamondtak egy kukát -, részben énekesmadarakat – akik odaszoktak, a százlábúak nem kis bánatára -, valamint egy zölddel befuttatott udvar látványát. Az már csak hab a tortán, hogy közben a lakók, akik eddig csak épp-hogy köszöntek egymásnak, kezdtek közelebb kerülni egymáshoz a komposztláda térségében. Bár lehet, ez a legnagyobb nyereség; és a második megközelítés.

További praktikus, gazdaságos, kézenfekvő jó gyakorlatok találhatóak arra, hogy miként éljünk jobban, fenntarthatóbban a Humusz (Hulladék Munkaszövetség) Nulla hulladékos oldalán.
Termelői tej a flakonba, a cukros színes üdítők visszaszorítására ivókút az iskolában, kidobásra ítélt áruházi élelmiszerek rászorulók számára való összegyűjtése, fesztiválok szeméthegyek helyett újrahasznált pohárral – megannyi praktikus és kézenfekvő módszer a világ (és valljuk be, leginkább önmagunk) megmentéséért.