A régi vicc szerint a statisztika olyan, mint a bikini: sok mindent megmutat, de a lényeget eltakarja… ma viszont rábukkantam az angol nyelvű Gapminder honlapra, amely interaktív, felhasználóbarát módon mutatja be a világ utolsó 200 évét, mérőszámokon keresztül.
Bár a legutóbbi promo videójuk nekem eléggé sablonszerű (azt mutatják be színes, népességarányos pontokkal, hogy az utóbbi 200 évben hogyan nőtt a várható élettartam a jövedelem függvényében), rengeteg izgalmas mítoszromboló anyagot állítottak össze. Pl. hogy miért vesztette értelmét a „fejlődő világ” kifejezés. Döbbenetes „élőben” nézni Kína (a legtöbbet mozgó, pattogó nagy piros pont) és India (nagy kék) termékenységének változását a várható élettartam függvényében. A lejátszás (Play) közben megállítható, és minden pontra egérrel rá lehet menni, hogy az ország nevét/évet megmutassa.
Az adatbázisban szinte mindent be lehet állítani az x és y tengelyre és a vizsgálandó ország(ok)ra (Select), a lejátszó gomb megnyomásával látható az időbeli változás. Így csak a látogatón múlik, hogy pl. összehasonlítsa Magyarország, Ghána és Kína ún. Gini-indexét (társadalmi egyenlőtlenségi mutató) a foglalkoztatottság, vagy éppen a jövedelem függvényében. Vagy az egy főre eső energiafelhasználást.
Tanács: tényleg bármit be lehet állítani, de ha a függvényképen egy pacahalmaz látszik, az leginkább azt jelenti, hogy az x nem, vagy csak elenyészően függ össze y-nal, pl. az olvasottság az extrém viharok által érintettek számával. Az alapként beállított, lineáris skáláról néha érdemes logaritmikus (log) skálára váltani, így a különbségek jobban láthatóvá tehetők. Ha elakadtál, van egy használati útmutató is. Az adatok megoszthatók, a forrás megjelölésével. Off-line a Gapminder Desktop letöltésével működik.
Info a szerzőkről: a Gapminder szakértői a stockholmi Karolinska Intézetben működnek, és non-profit vállalkozásként, fact tank-ként működtetik az „internetes ténymúzeumot”. Céljuk, hogy az ENSZ Millenniumi Fejlesztési Célok felé való elmozdulást népszerűsítsék. Mottójuk: „A legpusztítóbb mítoszok ellen küzdeni olyan tényalapú világgal, amelyet mindenki megért.”
Összefoglalva: az adatbank is maximum csak annyira kreatív, amennyire a felhasználó az. Azért már várom, hogy mikor lehet a GDP helyett fenntarthatósági vagy más, pl. elégedettségi indexet is beállítani. Úgy látszik, hiába kreatívak egyes statisztikusok, a dobozon kívüli gondolkodást még gyakorolni kell.