Egyre jobban visszaszorul a génmódosított növények termesztése Európában: két év alatt 23%-os csökkenés. Bulgária is betiltotta a génmódosított kukoricát. Kinek hoznak hasznot a génmódosított növények? Brüsszel feloldja a zéró toleranciát. Jó és rossz hírek a génmódosítás frontról.

Ha tegnap délelőtt lett volna időm megírni ezt a blogbejegyzést, valószínűleg az akkor kiadott sajtóközleményünk címét használtam volna fel: Zuhanórepülésben a génmódosított növények termesztése Európa-szerte -- Szélesednek a repedések a biotechnológiai ipar mítoszain. Délután viszont jött a hír, hogy az EU tagállamok megszavazták az engedéllyel nem rendelkező génmódosított takarmányokra vonatkozó "zéró tolerancia" feloldását, ezzel megnyitva a kaput a további génszennyezés előtt. Ez kicsit keresztülhúzta délelőtti terveimet :(

Tegnapi sajtóközleményünk aktualitását az adta, hogy egy a géntechnológiai ipar által támogatott szervezet, az ISAAA minden év februárjában közzétesz egy "diadaljelentést" a génmódosított növények globális terjedéséről. Erre az alkalomra időzítve a Föld Barátai nemzetközi hálózat - amelynek magyarországi tagszervezete az MTVSZ -,  ismét elkészítette a "Kinek hoznak hasznot a génmódosított növények?" című tanulmányát (az idei változat alcíme: "Egy iparág, amely mítoszokra épült"), hogy tényekre alapozva árnyalja a képet.

A „Kinek hoznak hasznot a génmódosított növények?” című tanulmány idei kiadása rávilágít, hogy Európa mezőgazdasági területeinek kevesebb mint 0,06%-án termesztenek génmódosított növényeket. 2008 szeptemberéhez képest ez 23%-os csökkenést jelent. A negatív környezeti hatások egyre bővülő bizonyítékai alapján már hét tagállam hirdetett termesztési tilalmat a Monsanto génmódosított kukoricáira. Legutóbb Bulgária jelentette be, hogy ők is betiltják a MON810-es génmódosított kukorica termesztését. Három országban – köztük Magyarországon – közvetlenül a 2010-es tavaszi engedélyezését követően egészségügyi kockázatok miatt betiltották a BASF génmódosított burgonyáját, illetve először az unió történetében öt tagállam beperelte az Európai Bizottságot egy génmódosított növény engedélyezése miatt[2]. 

A génmódosított élelmiszerekkel és takarmányokkal szembeni lakossági tiltakozás is egyre erősödik Európa-szerte[3], ugyanis a fogyasztók és a gazdák azt látják, hogy a génmódosított fajták nem nyújtanak semmiféle hozzáadott értéket, csupán a környezeti- és egészségügyi kockázatokat növelik. Tavaly már Spanyolországban is több tízezren vonultak az utcára, követelve a génmódosított növények termesztésének betiltását. (Ezzel egy időben mi is szerveztünk egy szolidaritási akciót a spanyol követség előtt.) Sőt, miután új miniszter került a mezőgazdasági tárca élére, még az is felmerült, hogy esetleg el lehetne érni, hogy Spanyolország is moratóriumot hirdessen a génmódosított kukoricára, de közben akcióba lendült a géntechnológiai ipar és az amerikai követség is, így most ez a remény egy időre szertefoszlani látszik :(

A génpiszkált növényeket legnagyobb területen termesztő Egyesült Államokban is nő az ellenállás. Két közelmúltbeli bírósági döntés megtiltotta génmódosított lucerna termesztését ill. elrendelte a már elvetett  génpiszkált cukorrépa megsemmisítését. Ezen felül a Bayer, amely felelős a rizs ültetvények elszennyezéséért, és óriási károkat okozott a nem-génmódosított rizst termesztő gazdáknak 2006-ban, sorra veszíti el a bírósági pereket, és kényszerül kártérítés fizetésére.

Tiltakozás Haitin a Monsanto és a génpiszkált növények ellen.

A szintén génmódosítás párti Dél-Afrika is arra kényszerült, hogy lépéseket tegyen a génmódosított növények által okozott negatív hatások mérséklésére, melyek a gazdákat, az állampolgárokat és a környezetet is érintik.

Indiában a széleskörű tiltakozás hatására a kormány tavaly februárban kénytelen volt visszavonni a génmódosított padlizsán termesztési engedélyét.

A génmódosított padlizsán elleni tiltakozás Indiában.

A brazil kormány génmódosítás-mentes szója programot indított, hogy biztosítsa a gazdák hozzáférését a nem génmódosított szója vetőmagokhoz. Argentínában egy új tanulmány mutatott rá arra, hogy a glüfozát gyomirtó, amelyet a világban termesztett génmódosított növények többségénél használnak, súlyos egészségügyi problémákat okozott [4]. Ez oda vezetett, hogy betiltották a gyomirtó permetezését az emberek lakóhelyének közelében. Uruguayban számos település génmódosítás-mentes övezetté nyilvánítja területét.

Dél-Amerikában a gazdák és a lakosság viseli a génmódosított növények egy évtizedes termesztésének következményeit az egészségügyi katasztrófák széleskörű elterjedésével és a költségek emelkedésével. A mítosz, amelyre a biotechnológiai ipar épült, szertefoszlik. A Dél-Amerika-szerte szabadjára engedett pusztítás mutatja, hogy ez a technológia nem felel meg a célnak. Ez ébresztő lehet a világ többi része számára, hogy környezetbarát gazdálkodási módszerek irányába kellene továbblépni.

A „Kinek hoznak hasznot a génmódosított növények? Egy iparág, amely mítoszokra épült” tanulmány további megállapításai:
- A génmódosított növények új generációja, amely megnövelné a veszélyes Dicamba, ill. 2,4,D gyomirtók használatát, kibocsátásra készen áll az Egyesült Államokban. A biotechnológiai cégek előszeretettel propagálják ezeket a fajtákat, mint amelyek megoldást nyújtanak arra a kudarcra, amit az eddigi génmódosított növények a gyomokkal szembeni küzdelemben és a növényvédő szerek felhasználásának várt csökkenésében szenvedtek el.
- A biotechnológiai cégek az Egyesült Államok kormányának segítségével most új piacok után néznek Afrikában, azért hogy megmeneküljenek a csődtől. A Gates Alapítvány, amely több milliárd dollár értékben támogat mezőgazdasági projekteket Afrikában, Monsanto részvényeket vásárolt, ezáltal közvetlenül érdekeltté vált a génmódosítással foglalkozó cégek profitjának maximalizálásában, ahelyett, hogy védené a kistermelők érdekeit Afrikában.

Nők a génmódosított élelmiszerek ellen - Indiában

A történet másik fele előtt röviden az előzményekről:

Az EU-ban az elmúlt években egyre több tagállam tiltotta be az addig egyetlen, termesztésre engedélyezett génmódosított növényt, a MON810-es kukoricát. Az erősen génmódosítás-párti Európai Bizottság már többször megpróbálta feloldatni a tagállamok moratóriumait, de eddig sikertelenül. Legutóbb 2009. március 2-án volt erről szavazást, ekkor a 27-ből 22 tagállam szavazott az osztrák és a magyar termesztési tilalom feloldása mellett. A kudarc óta a Bizottság ill. a géntechnológiai ipar megpróbál revansot venni, és mindent megtesznek az európai engedélyezés felgyorsítására, fellazítására.
 

Cinikus módon napra pontosan egy évvel később, 2010. március 2-án az Európai Bizottság engedélyezte az Amflora génmódosított burgonya termesztését. Szerencsére a tagállamok gyorsan reagáltak, és még tavaly tavasszal Ausztria, Luxemburg és Magyarország betiltotta a génpiszkált krumpli termesztését, sőt hazánk még az Európai Bíróságnál is indított egy keresetet a Bizottság ellen, mert az nem vette figyelembe a tagállamok véleményét. Időközben bírósági beadványhoz csatlakozott Ausztria, Luxemburg, Lengyelország és Franciaország is csatlakozott. A génpiszkált burgonyát egyébként csupán Svédországban (mindössze 103 hektáron), Csehországban (150 hektáron) és Németországban termesztették.  Ráadásul Svédországban a hatóságok 16 hektáron megsemmisítették a termést, mert kiderült, hogy egy másik, engedéllyel nem rendelkező génmódosított fajtával (Amedea) volt szennyezett.

Vége a zéró toleranciának

Az engedéllyel nem rendelkező génmódosított takarmányokra vonatkozó zéró tolerancia feloldása fent említett ellencsapás része. Sajnos, a géntechnológia iparnak sikerült elhitetnie a tagállamokkal, hogy ha nem oldják fel a zéró toleranciát, akkor "éhen fognak halni a haszonállatok Európában". Ezt az érvet már számtalanszor cáfoltuk, de úgy tűnik, a géntechnológiai lobbinak elég jó kapcsolatai vannak Brüsszelben. Érdekes módon, a legújabb hírek arról szólnak, hogy a takarmányárak emelkedése még az Egyesült Államokban is problémát okoz, pedig ott szinte minden szója és kukorica génmódosított... :O

A legszomorúbb az egészben, hogy a zéró tolerancia feloldására a magyar soros EU-elnökség alatt kerül sor, ráadásul a hírek szerint Magyarország is megszavazta a javaslatot :(
A tegnapi döntéssel az EU lényegében legalizálja az engedéllyel nem rendelkező génmódosított növényekből származó szennyezést.  

Mindezeken túl a Bizottság újabb génmódosított fajták termesztését akarja engedélyezni: a hírek szerint több tucat génpiszkált fajtacsoport vár engedélyezésre. Ráadásul a Lisszaboni Szerződés módosítása következtében márciustól már sokkal egyszerűbben, a tagállamok minisztereinek kihagyásával lehetne kiadni a termesztési engedélyeket. Ezen felül rebesgetik, hogy a génpiszkált vetőmagokra is be akar vezetni egy határértéket a Bizottság.

Szóval, mozgalmas hónapok, évek állnak előttünk. Ha meg akarjuk állítani a génmódosított növények terjedését, szükségünk lesz a széles körű összefogásra.

Jegyzetek:
[1] http://www.foeeurope.org/GMOs/download/who-benefits-from-gm-crops-2011.pdf
[2] http://www.foeeurope.org/GMOs/download/FoEE_Who_benefits_fact_sheet.pdf
[3] Az Eurobarometer szerint az európai közvélemény 61%-a ellenzi a génmódosított növényeket. European Commission (2010), Eurobarometer: Biotechnology Report, 2010. október.
http://ec.europa.eu/public_opinion/archives/ebs/ebs_341_en.pdf
[4] Paganelli, A et al. Glyphosate-Based Herbicides Produce Teratogenic Effects on Vertebrates by Impairing Retinoic Acid Signaling, /Chem. Res. Toxicol./, 2010, 23 (10), pp 1586–1595,
http://pubs.acs.org/doi/abs/10.1021/tx1001749