Amikor a klímaváltozás következményeit emlegetik, a pestiek szeme előtt természeti katasztrófák, jégtakarók olvadása és szélsőséges időjárási események jelennek meg. Ez nem is annyira meglepő, hiszen sajnos sok ilyen esemény történt, és ezekről széltében-hosszában lehetett olvasni.

Az MTVSZ friss, Budapesten és Pest megyében végzett reprezentatív kutatása ugyanakkor aggasztó jelekre is rávilágít. Például hogy a klímaváltozás egyéb, gazdasági-társadalmi hatásaira alig figyeltek fel az emberek. Kevésbé ítélték veszélyesnek pl. hogy nőhet az éghajlati menekültek száma, háborús konfliktusok lépnek fel az élőhelyek megváltozása miatt, új betegségek jelenhetnek meg, csökken a gazdaság teljesítőképessége, és nőhet a szegények és gazdagok közötti különbség.

Pedig az ok-okozati lánc egyértelmű: a sok időjárási szélsőség miatt fellépő vízhiány és mezőgazdasági gondok negatívan hatnak a gazdaságra, a megélhetésre, és mivel a gazdaság (itthon is) fosszilis alapú és erősen importfüggő, így a fosszilis energiahordozók ára emelkedik, az ellátás konfliktusokba ütközhet.  Ráadásul a legszegényebbeknek van legkevesebb eszközük, forrásuk a klímaváltozáshoz alkalmazkodni, tenni ellene, tehát a társadalmi különbségek nőnek.

Úgy tűnik azonban, hogy az emberek fejében ez a logika nem áll össze, illetve tőlünk földrajzilag távoli, nem igazán nagy problémának érzékelik. Pedig az élelmiszerárak és energiaárak emelkedése az utóbbi években itthon is jelentős volt, még ha a klímaváltozás csak az egyik – alulbecsült - tényező is benne.

Tehát röviden: ha 2010 közepesen csapadékos év (kb. az volt), akkor a klímaváltozás vízhiányt, vízellátási szélsőségeket okozó hatását hajlamosak elfelejteni az emberek. Vagyis rövidtávon gondolkodunk, a tendenciákat nem látjuk át.

Másik érdekes tanulság, hogy bár az elmúlt néhány évben a pestiek főleg olcsóbb, egyszerűbb életmódbeli energiatakarékossági lépéseket tettek meg saját bevallásuk szerint (izzócsere, új háztartási berendezésből az energiatakarékos választása, stand-by kikapcsolása és ablakcsere), a nagyobb beruházásokra is hajlandók megfelelő támogatás keretében. A megkérdezettek több, mint fele beismeri, hogy tudna faragni energiafogyasztásán, és 42%-uk alapvetően, 38%-uk feltételekkel komoly pénzt is szánna energiatakarékossági beruházásokra. Pl. harmaduk akár havi 16 ezer Ft-nál többet is, hogy így csökkentse energiaszámláját.  

A kulcs feltétel természetesen a megfelelő állami támogatás, amivel a zöldberuházások olcsóbbá és elérhetőbbé válnának. Nem véletlen, hogy a kutatás szerint a zöldszervezetektől leginkább azt várják a pestiek, hogy érdekérvényesítsenek, nyomást gyakoroljanak a politikusokra a támogatások növelése érdekében.

Ez az eredmény igazolja, hogy az MTVSZ jó úton jár a klímatörvény kampányával. Ugyanis a javasolt klímatörvénynek pontosan az a célja, hogy mindenki számára hozzáférhetővé és megfizethetővé tegye az energiatakarékos és megújuló beruházásokat, és széles lakossági-vállalati-közintézményi körben ösztönözze is a váltást ezekre. Az ösztönző eszköz a fosszilis energiafogyasztást fokozatosan csökkentő kvótarendszer,  itt olvashatsz róla röviden.

(Kozák Albert, az Éghajlatvédelmi Szövetség 2009-es fotópályázata nyertese képei)

Első kép: Filomena Scalise / FreeDigitalPhotos.net